ZTE Racer

Tervezés és kivitelezés

A ZTE Racer kompakt kialakítású, 102 x 55 x 14,5 mm-es méretekkel és mindössze 100 grammos tömeggel rendelkezik. Kicsi és könnyű formája miatt könnyen kezelhető és hordozható, ami szöges ellentétben áll a mai nagyobb és nehezebb okostelefonokkal. A korabeli telefonokra jellemző volt a Mini-SIM foglalat használata, amely igazodott az iparági gyakorlathoz. A fekete színben kapható készülék stílusa szerény volt, hiányzott belőle a korabeli középkategóriás és zászlóshajó modellekben gyakran megtalálható extravagáns megjelenés.

Megjelenítés

A 2,8 hüvelykes TFT rezisztív érintőképernyővel felszerelt képernyő viszonylag kicsi volt, különösen a mai szabványokat tekintve, ahol a képernyők átlagosan hat hüvelyk körül vannak. A 240 x 320 pixeles felbontás és a kb. 143 ppi pixelsűrűség meglehetősen egyszerű képi megjelenítést biztosított 256K színben. A rezisztív érintőképernyő-technológia azt jelentette, hogy a modern kapacitív képernyőkhöz képest kevésbé reagált, és a pontos bevitelhez gyakran erősebb nyomásra vagy tollra volt szükség. Egy belépő szintű okostelefontól elvárt kezdetleges feladatok elvégzésére azonban elegendő volt.

Teljesítmény és szoftver

A motorháztető alatt a ZTE Racer egy Qualcomm MSM7227 Snapdragon S1 lapkakészletet kapott, amely 600 MHz-es ARM 11 CPU-val és Adreno 200 GPU-val rendelkezik. A 256 MB RAM-mal párosítva a teljesítménye szerény volt, ami különösen a többfeladatos vagy erőforrás-igényes alkalmazások kezelésében jelentett korlátokat. A telefonon Android 2.1 Eclair futott, amely akkoriban kielégítő felhasználói élményt nyújtott az alapvető Android-funkciókkal, beleértve az Android Markethez való hozzáférést az alkalmazások letöltéséhez, bár a teljesítmény és a tárhely terén korlátokba ütközött.

Kamera

A telefon egyetlen 3,15 MP-es autofókuszos hátsó kamerát kapott, amely egy alapfelszereltség viszonylag alacsony felbontású képek és videók rögzítésére. Ez a kamera, amely nem rendelkezik további funkciókkal vagy a jelenlegi okostelefonokban található fejlett feldolgozással, az alapvető fotózási igények kielégítésére alkalmas volt. Az előlapi szelfikamera hiánya aláhúzza a belépő szintű kialakítás fókuszát.

Csatlakoztathatóság és funkciók

A ZTE Racer csatlakozási lehetőségei közé tartozott a GSM és HSPA hálózati technológiák, a Wi-Fi 802.11 b/g és a Bluetooth 2.0 A2DP támogatással, amelyek meglehetősen szabványosak voltak a megjelenésekor. A telefon A-GPS-támogatással ellátott GPS-funkciót is tartalmazott, megkönnyítve az alapvető navigációt és a helymeghatározó alkalmazásokat. A 3,5 mm-es audiocsatlakozó és az RDS-sel ellátott sztereó FM-rádió megfelelő multimédiás lehetőségeket biztosított, így a felhasználók útközben is élvezhették a zenét és a rádióadásokat.

Az akkumulátor élettartama

Az 1100 mAh kapacitású, cserélhető Li-Ion akkumulátorral működő telefon akár 200 óra készenléti időt, valamint körülbelül 3 óra 30 perc beszélgetési időt ígért. Bár ezek a számok egy korabeli készülékhez képest elfogadható akkumulátor-üzemidőt mutattak, a korlátozott kapacitás gyakori töltést tett szükségessé, különösen aktív használat esetén.

Piaci pozícionálás

A ZTE Racer 180 EUR körüli induló árával a pénztárcabarát vásárlókat célozta meg, akik belépőt keresnek az okostelefonok ökoszisztémájába. Az árképzés versenyképes volt, igazodva az alapvető funkciókhoz és hardveres képességekhez.

Végső gondolatok

Összefoglalva, a ZTE Racer egy olyan, sallangmentes okostelefon volt, amely a gazdaságos mobil számítástechnika iránti igényt kívánta kielégíteni. Az elavult hardver és a korlátozott funkciókészlet mai szemmel nézve furcsának tűnik, de a megfizethetőséget kereső Android platform korai alkalmazói számára megfelelő volt. Bár azóta már nem gyártják, emlékeztet az okostelefon-technológia elmúlt évtizedben bekövetkezett gyors fejlődésére.