Ad
T-Mobile Sidekick felülvizsgálat
Egy olyan korszakban, amikor az okostelefonok kezdték forradalmasítani a mobilkommunikációt, a T-Mobile Sidekick egyedülálló technológiaként tűnt ki, amely különösen azokat célozta meg, akiknek fontos volt az üzenetküldés és a stílus. A 2008 júliusában megjelent és mára már régóta nem forgalmazott készülék megkülönböztető szerepet játszott abban, hogy miként gondolkodunk a mobilkommunikációról.
Tervezés és megjelenítés
A T-Mobile Sidekick jellegzetes dizájnnal büszkélkedhetett, amelyet leginkább a forgatható kijelző jellemzett, amely alatt egy teljes QWERTY-billentyűzetet fedett fel. Ez különösen vonzóvá tette a készüléket azon felhasználók számára, akik a fizikai billentyűket részesítették előnyben a gépeléshez, ami kiegészítette a készülék üzenetküldésre összpontosító jellegét. A telefon viszonylag kompakt volt, a 119 x 58 x 18 mm-es méretei és 128 grammos súlya révén könnyen hordozható volt. A TFT-kijelző 2,6 hüvelyk átlójú volt, és 65K színt támogatott, bár szerény, 240 x 400 pixeles felbontással. A körülbelül 28%-os képernyő-test aránynak köszönhetően a kijelző megfelelő volt az üzenetek és az alapvető alkalmazások megtekintéséhez, de természetesen nem médiafogyasztásra tervezték.
Funkcionalitás és jellemzők
A Sidekick egyik kiemelkedő jellemzője a Danger OS 4.7-es verziója volt, amely szöveges üzenetküldésre és e-mailre szabott felhasználói felületet biztosított. A készülék funkcionalitásának középpontjában az üzenetküldés állt, a fizikai billentyűzet pedig megkönnyítette a gyors és pontos gépelést. Hálózati képességeit tekintve azonban korlátozott volt, csak a 2G hálózatokat támogatta a 850, 900, 1800 és 1900 MHz-es GSM-sávokkal, valamint a GPRS és EDGE adatátvitelt.
A Sidekick a mai szabványok szerint meglehetősen minimalista volt a tárolás terén, 128 MB RAM-ot és 64 MB ROM-ot kínált, bár a memória bővítéséhez külön microSD-nyílással rendelkezett, amely további fájlok, például zenék tárolására volt alkalmas. Ha már itt tartunk, a Sidekick támogatta az MP3, WAV és WMA hangformátumokat, így ésszerű választás volt az útközbeni zenehallgatáshoz, különösen a 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozóval - ez a funkció akkoriban szabványos volt, de ma már nagyra értékelik, miután sok modern készülékből eltávolították.
Ad
Kamera és csatlakoztathatóság
A fényképezés nem volt a Sidekick erőssége, egyetlen 1,3 MP-es hátsó kamerával, szelfi lehetőség nélkül. Ez azt jelentette, hogy a képek alapminőségűek, és csak alkalmi használatra alkalmasak. A csatlakozási lehetőségek korlátozottak voltak, mivel nem volt WLAN-képesség; a vezeték nélküli audiokiegészítőkhöz azonban volt Bluetooth 2.0 A2DP-támogatással. A készülékből hiányzott a GPS és a rádió, amelyek akkoriban egyre elterjedtebbé váltak a telefonokban, de tartalmazott egy miniUSB portot a töltéshez és az adatátvitelhez.
Az akkumulátor élettartama
A Sidekick 1030 mAh-s, cserélhető Li-Ion akkumulátorának köszönhetően a készenléti idő akár 216 óra, a beszélgetési idő pedig akár 5 óra is lehet. Ez az akkumulátor-üzemidő akkoriban versenyképesnek számított, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a készülék csak korlátozottan használt olyan energiaigényes funkciókat, mint a nagy felbontású képernyők vagy a kiterjedt háttéralkalmazások.
Összegzés
A T-Mobile Sidekick sokak számára nosztalgikus értéket képvisel, különösen azok számára, akik a fizikai billentyűzet kézzelfogható visszajelzéseit és az egyedi dizájn báját kedvelik. Bár képességeit tekintve elhalványul a mai okostelefonokhoz képest, a maga idejében kiválóan szolgálta a célját, az üzenetküldésre és a stílusra összpontosítva. Korlátozott hálózati és médiakapacitásai miatt kevésbé volt vonzó azok számára, akik fejlett funkciókat vagy internetböngészést szerettek volna, de az alapvető kommunikációs feladatokhoz megbízható társ volt a jellegzetes, forgatható kijelzőbe csomagolt készülék. Korlátai ellenére a mobileszközök felhasználói interakciójának és dizájnjának megközelítésére gyakorolt hatása félreérthetetlen.
Ad