Ad
Bevezetés
A 2002 szeptemberében bejelentett Sony Ericsson Z700 büszkén képviselte a 2000-es évek eleji mobiltechnológiát. Egy olyan világban, ahol a mobiltelefonok az egyszerű kommunikációs eszközökből gyorsan átalakultak sokoldalú eszközökké, a Z700 a későbbi törlése ellenére is bemutatott bizonyos progresszív funkciókat. Bár a készülék soha nem terjedt el széles körben, specifikációi érdekes betekintést nyújtanak a korabeli telefonok kialakításába és képességeibe.
Tervezés és kivitelezés
Első pillantásra a Z700 kompakt és viszonylag könnyű, mindössze 95 grammos és 91 x 50 x 24 mm-es. Méretei biztosították a zsebben hordozhatóságát, kielégítve a hordozható és kényelmes készülékek iránti fogyasztói igényt. A telefont úgy tervezték, hogy egy Mini-SIM kártyát is befogadjon, és egy STN-kijelzővel rendelkezett, amely 256 szín megjelenítésére volt képes - ami a korabeli telefonoknál gyakori volt -, bár nem kínált olyan élénk kijelzőt, mint amilyet ma látunk. Az innovatív, 5 irányú vezérlőmechanizmus, az Advanced Jog Dial figyelemre méltó funkció volt, amely intuitív navigációt kínált a felhasználói felületen keresztül.
Hálózat és csatlakoztathatóság
A Z700 a GSM-hálózaton működött, a 900 és 1800 MHz-es 2G-sávok támogatásával. Bár nem volt felszerelve EDGE technológiával vagy fejlett internetkapcsolati lehetőségekkel, mint a 3G vagy 4G, az alapvető webes funkciókat biztosító GPRS 8-as osztályú szolgáltatással rendelkezett. A vezeték nélküli csatlakoztathatóságot jelentősen javította a Bluetooth, amely lehetővé tett bizonyos fokú vezeték nélküli kommunikációt, bár az olyan funkciók, mint a WLAN és az USB, amelyek a későbbi telefonokban gyakoriak voltak, hiányoztak.
Ad
Felhasználói felület és funkciók
A Z700 alapvető telefonos funkciókat kínált, 500 bejegyzés tárolására alkalmas telefonkönyvvel, és akár 10 tárcsázott, fogadott és nem fogadott hívás rögzítésére is képes volt - ez akkoriban értékes funkció volt a híváslista kezeléséhez. Annak ellenére, hogy nem rendelkezett kamerával, támogatta a hangokkal és képekkel átszőtt SMS-üzeneteket, utalva a multimédiás képességekre, amelyek a későbbi modellekben egyre fontosabbá váltak.
A multimédiás eszköz szerepét hangsúlyozva támogatta a polifonikus csengőhangokat, és a jobb hangkimenet érdekében hangszóróval rendelkezett. Bár nem rendelkezett 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozóval, a letölthető csengőhangok a testreszabhatóság egyik csúcspontját jelentették. Az olyan szabványos segédprogramok, mint az óra, az ébresztő és az alapvető WAP 1.2.1/HTML böngésző szintén jelen voltak, bár a mai szabványokhoz képest korlátozottan. A telefon támogatta a Java-alapú játékok letöltését, így útközben is szórakozást kínált.
Az akkumulátor élettartama
A Z700-at egy cserélhető Li-Po akkumulátor táplálta. A készülék 260 órányi készenléti időt és 8 órás beszélgetési időt kínált, így a felhasználók egyetlen feltöltéssel akár egy teljes napi átlagos használatra is számíthattak. Az akkumulátor cserélhető jellege akkoriban szabványos volt, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy speciális szerszámok nélkül, egyszerűen kicserélhessék azt.
Összegzés
A Sony Ericsson Z700, bár törölték és hivatalosan soha nem jelent meg, számos innovatív ötletet mutatott be, amelyek a mobiltelefonok jövőbeli fejlődése felé mutattak. Kiemelte a korai multimédiás funkciókat, például a letölthető játékok és csengőhangok támogatását, és megkísérelte a funkcionalitás és a stílusos formavilág egyensúlyát. Bár nem büszkélkedhet a modern okostelefonok csúcstechnológiai képességeivel és elegáns dizájnjával, a mobilkommunikáció történetének lenyűgöző műtárgya marad, amely a mobiltechnológia fejlődésének átmeneti szakaszát örökíti meg. Funkciói, bár a mai szabványok szerint korlátozottak, forradalmiak voltak, mivel bepillantást engedtek a mobil összekapcsolhatóság és a személyre szabhatóság lehetőségeibe.
Ad