Ad
Sony Ericsson W8 felülvizsgálata
A 2011 áprilisában bemutatott Sony Ericsson W8 a maga korában figyelemre méltó készülék volt, amely a Sony Ericsson híres Walkman sorozatának örökségére épített. Annak ellenére, hogy megszűnt, továbbra is érdekes marad azok számára, akik a zeneorientált mobiltelefonok fejlődését vizsgálják. Ez az áttekintés a telefon különböző jellemzőivel foglalkozik, beleértve a kialakítást, a kijelzőt, a hardvert, a kamerát, a csatlakoztathatóságot és az akkumulátor élettartamát.
Tervezés és kivitelezés
A kompakt, 99 x 54 x 15 mm-es méretekkel rendelkező Sony Ericsson W8 úgy lett tervezve, hogy kényelmesen elférjen a kézben és a zsebben. A mindössze 104 grammos súlyával a telefon könnyű volt, így észrevehető tömeg nélkül könnyen hordozható. A készülékben mini-SIM foglalat kapott helyet, és karcálló üveg védte a képernyőt, bár az általános műanyag felépítés a modern szabványokhoz képest kevésbé érezhető prémiumnak. Az azúrkék, narancssárga és piros színben kapható telefon azoknak a felhasználóknak tetszhet, akik szeretnek egy kis színt a technikai felszerelésükben.
Megjelenítés
A W8 3,0 hüvelykes TFT-kijelzője 320 x 480 pixel felbontású, és szerény, körülbelül 50,1%-os képernyő-test arányt kínál. Ez a mai mércével mérve kicsi, de a megjelenéskor elegendő volt az alapvető médiafogyasztáshoz és telefonos műveletekhez. A kijelző a körülbelül 192 ppi-s pixelsűrűséggel megfelelő élességet biztosított, a Timescape UI pedig a felhasználói felület esztétikájával egyedi jelleget kölcsönzött a készüléknek. A fejlett kijelzőtechnológia hiánya azonban azt jelentette, hogy a kültéri láthatóság közvetlen napfényben kihívást jelenthetett.
Teljesítmény és szoftver
Az Android 2.1 Eclair operációs rendszeren futó W8-at egy Qualcomm MSM7227 Snapdragon S1 chipset és egy 600 MHz-es ARM 11 CPU hajtotta, Adreno 200 GPU-val párosítva. Ez a kombináció a maga idejében elfogadható volt, és megfelelő teljesítményt nyújtott az alapvető feladatokhoz. A mindössze 128 MB belső tárhely és a 168 MB RAM azonban korlátozott volt a többfeladatos működés és a tárhely, így gyakran kellett használni a microSDHC foglalatot a további kapacitás növeléséhez. Fontos megjegyezni, hogy a telefon szoftvere és hardvere jelentősen korlátozza alkalmazhatóságát a mai technológiai környezetben az elavult Android verzió és az alacsony feldolgozási teljesítmény miatt.
Ad
Kamera
A készülék egyetlen 3,15 MP-es fő kamerával rendelkezik, amely 480p felbontású videók rögzítésére képes 30 képkocka/másodperc sebességgel. Míg a szelfikhez hiányzott az előlapi kamera, a hátlapi kamera elegendő volt a gyors pillanatképekhez. A felhasználók ne számítsanak kiváló minőségű fényképezésre, tekintve, hogy az okostelefonoknál ma már megszokott funkciók, például a fejlett autofókusz, a vaku vagy a nagyobb felbontású érzékelők hiányoznak.
Hang és csatlakoztathatóság
A W8 egyik legfontosabb értékesítési pontja a Walkman-lejátszó volt, amely olyan továbbfejlesztett zenelejátszási képességeket kínált, amelyek egy lépéssel az akkori szabványos telefonkínálat felett álltak. A 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozóval a felhasználók nagy kényelemben élvezhették a zenét. Olyan csatlakozási lehetőségeket tartalmazott, mint a Wi-Fi 802.11 b/g és a Bluetooth 2.1 A2DP-vel, és olyan helymeghatározási funkciókkal rendelkezett, mint a GPS és az A-GPS. Az RDS-szel ellátott sztereó FM-rádió jelenléte tovább növelte a szórakozási lehetőségeket.
Az akkumulátor élettartama
A kivehető 1200 mAh-s Li-Po akkumulátorral felszerelt telefon 2G-n akár 446 órán át, 3G-n pedig 476 órán át bírja, míg a beszélgetési idő akár 4 óra 45 perc is lehet. A zene szerelmesei értékelnék az akár 23 óra 40 perces folyamatos zenelejátszást. Bár ezek a számok ma már korlátozottnak tűnhetnek, a telefon megjelenésekor mérsékelt használatra megfelelőek voltak.
Összegzés
A Sony Ericsson W8 fénykorában a zene szerelmeseinek szánt, szilárd belépő szintű okostelefon volt. Bár alapvető hardveres specifikációi, korlátozott tárhelye és elavult szoftvere miatt a modern használatban nem volt praktikus, a 2010-es évek elején még vonzó volt, hogy erőteljes zenei élményt nyújtott, és színes dizájnja is vonzó volt. Ma már csupán a korai Android okostelefonok különös relikviája, amely megmutatja, milyen messzire jutott a mobiltechnológia.
Ad