Ad
Sony Ericsson S312

Sony Ericsson S312: Egy robbanás a múltból

A Sony Ericsson S312, amelyet 2009 áprilisában jelentettek be, és ugyanezen év júniusában jelent meg, a mobiltechnológia egy olyan korszakát képviseli, amelyben a funkcionalitás és a praktikum találkozott. A készülék gyártásának megszüntetése után most nosztalgikus emléket állít a kompakt, egyszerű mobiltelefonok korszakának. Azok számára, akik szívesen emlékeznek a 2G-technológia egyszerűségére az okostelefonok megjelenése előtt, az S312 egy érdekes merülés a múltba.

Tervezés és kivitelezés

Az S312 kialakítása egy olyan korszakról tanúskodik, amikor a kompakt telefonok voltak divatosak. A 100 x 46 x 12,5 mm-es méretekkel hihetetlenül könnyű, mindössze 80,1 grammot nyom. A telefon karcsú teste könnyedén elfér bármelyik zsebben, így kényelmes választás az állandóan mozgásban lévők számára. A Mini-SIM-nek otthont adó készülék megfelel az okostelefonok előtti korszak mobilkészülékeinek szabványának. Kijelzője szerény - egy 2,0 hüvelykes TFT-képernyő, amely 256K színt jelenít meg 176 x 220 pixeles felbontással. Bár a képernyő-test arány a mai szabványokhoz képest alacsony, megfelelő láthatóságot biztosít, karcálló üveggel védve - ami már akkor is praktikus tulajdonság volt.

Kijelző és interfész

A kijelző, bár 2 hüvelykkel kicsi, az akkori telefonokra jellemző volt. A 176 x 220 pixeles felbontás és a 141 ppi-sűrűség megfelelt a felhasználók alapvető igényeinek - szövegírás, alkalmi játék vagy fényképek böngészése. A korlátozott képernyőterület ellenére a kezelőfelület intuitív volt, az egyszerű navigációra épített, amely jól illeszkedett a telefon fizikai billentyűzetének beviteléhez.

Kamera és multimédia

A fényképezési képességeket egy 2 MP-es kamera vezette, amely LED vakuval van felszerelve a jobb megvilágítás érdekében sötét körülmények között. Bár ez a specifikáció elhalványul a mai okostelefonokhoz képest, 2009-ben az alkalmi pillanatképek készítéséhez több mint megfelelő volt. A kamera támogatta a videofelvételt is, így sokoldalúbbá téve a készüléket azon felhasználók számára, akik statikus és mozgó pillanatokat egyaránt meg akartak örökíteni. Figyelemre méltó a szelfikamera hiánya, mivel az előlapi kamerák akkoriban nem tartoztak a szabványos funkciók közé.


    Ad

Memória és tárolás

A telefon tárolási lehetőségei közé tartozott egy 15 MB-os belső memória, ami meglehetősen minimális volt, de egy Memory Stick Micro (M2) kártyával akár 4 GB-ig is bővíthető volt. Ez a bővítési lehetőség lehetővé tette a felhasználók számára, hogy több fényképet, zenét és adatot tároljanak, ami kritikus fontosságú volt, mivel a mobiltelefonok tárolási igényei kezdtek növekedni.

Csatlakoztathatóság és kommunikáció

Az S312 hálózati csatlakoztathatósága GSM 2G sávokon működött, megbízható kommunikációs csatornákat kínálva a hívásokhoz és üzenetküldéshez. Sajnos nem volt WLAN funkció, és a helymeghatározási szolgáltatások is hiányoztak, ami korlátozta a navigációs segédeszközként való használhatóságát. Ami a csatlakoztathatóságot illeti, a Bluetooth 2.0 jelenléte lehetővé tette a felhasználók számára, hogy rövid hatótávolságon belül vezeték nélkül osszanak meg fájlokat. Emellett a telefon FM-rádiót tartalmazott RDS-szel, ami népszerű funkció volt, és biztosította a szórakozást útközben.

Az akkumulátor élettartama

A 930 mAh kapacitású, cserélhető Li-Po akkumulátorral felszerelt S312 lenyűgöző, akár 400 órás készenléti idővel és 8 órás beszélgetési idővel büszkélkedhet. Ez a jelentős akkumulátor-üzemidő kiemelte a korabeli telefonok hatékonyságát, mivel egyszerűbb funkcióik és operációs rendszereik a mai okostelefonokhoz képest kevesebb energiát igényeltek.

További jellemzők

Az alapfelszereltség ellenére a Sony Ericsson S312 számos felhasználóbarát funkciót kínált, mint például saját USB-csatlakozás az adatátvitelhez és töltéshez, MP3/MP4 lejátszási kompatibilitás és számos letölthető játék a szórakozáshoz. A Java MIDP 2.0 jelenléte fejlettebb alkalmazásokat és játékélményt tett lehetővé, bár a mai szabványok szerint korlátozottan.

Összegzés

A hajnalkék és mézezüst színekben kínált Sony Ericsson S312, amelynek indulásakor körülbelül 80 eurós ára volt, kiemelte az ár-érték arányt a funkciókészletéhez képest. A telefon specifikációi a 2000-es évek végének tipikus mobiltelefon-trendjeihez igazodnak, az extravagáns funkciók helyett az alapvető funkciókra összpontosítva. Bár ma már kezdetlegesnek tűnhet, az S312 a maga idejében kiválóan szolgálta a célját, megbízhatóságot és egyszerű használatot kínálva a felhasználóknak. Visszatekintve a mobiltechnológia praktikus eleganciáját testesíti meg, mielőtt az okostelefonok teljesen forradalmasították volna a színteret.


    Ad