Ad

Bevezetés
A 2002 szeptemberében bemutatott Sony Ericsson P800 a korai okostelefonok egyikeként tűnik ki egy olyan korszakban, amikor a mobiltechnológia gyorsan fejlődött. Bár mára már nem gyártják, ez a készülék a korban a legmodernebb technológia és a formatervezés figyelemre méltó ötvözete volt. Az intuitív funkciók és az egyedi dizájnelemek keverékét kínálta, amely egyaránt szólt az üzleti szakemberek és a technológia szerelmesei számára.
Tervezés és kivitelezés
A P800 robusztus kialakítású, 117 x 59 x 27 mm-es méretekkel és 158 grammos tömeggel rendelkezik. A korabeli okostelefonokhoz képest mérsékelten terjedelmes, de a 2000-es évek eleji technológiához képest teljesen szabványos volt. Stabil teste egy mini-SIM-kártya foglalatot tartalmazott, és rezisztív érintőképernyővel rendelkezett, amely innovatív volt, de a mai kapacitív képernyőkhöz képest korlátozott érzékenységű. A rezisztív kijelző jellege miatt szükség volt a tollra.
Megjelenítés
A készülék 2,9 hüvelykes TFT rezisztív érintőképernyővel büszkélkedhet, amely 4096 színt jelenít meg 208 x 320 képpont felbontással. A 3:2 képarány és a körülbelül 35,9%-os képernyő-test arány miatt a kijelző funkcionális, de a modern szabványokhoz képest kicsi. A színmélység és a felbontás a korszakhoz képest lenyűgöző volt, viszonylag éles képi megjelenítést biztosított, annak ellenére, hogy a részletes képek kezelésénél korlátozott volt.
Teljesítmény és szoftver
A Symbian 7.0 operációs rendszerrel és az UIQ 2.0 verziójával működő P800 egy 156 MHz-es, 32 bites Philips Nexperia processzorral volt felszerelve. Bár a jelenlegi szabványok szerint szerény, ez a konfiguráció lehetővé tette, hogy a készülék hatékonyan kezelje az alapvető okostelefon-műveleteket és a többfeladatos működést. A készülék 16 MB belső memóriája, amelyből csak 12 MB állt rendelkezésre a gyakorlati használatra, gondos kezelést igényelt az alkalmazások és a médiák terén. A memóriakártya lehetővé tette a korlátozott 12 MB-os bővítést, ami praktikus kiegészítő volt, de az alkalmazások fejlődésével és a digitális tartalom növekedésével gyorsan elégtelenné vált.
Ad
Kamera
A P800 egyetlen VGA-kamerával rendelkezett, ami a mai szabványok szerint eléggé alapszintűnek számítana. Nem támogatta a videofelvételt, ami korlátozta a készülék multimédiás funkcióit. Nem volt szelfikamera, ami a kor technológiai normáit és fogyasztói elvárásait tükrözte, amikor a kamerák elsősorban kiegészítő funkciót jelentettek, nem pedig központi szerepet.
Hang és riasztások
A hangszóró és a 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó hiánya miatt a felhasználóknak a rezgésre és a letölthető polifonikus csengőhangokra kellett hagyatkozniuk a riasztásokhoz. A közvetlen hangkimenet hiánya ellenére a P800 tartalmazott egy zeneszerzőt egyéni csengőhangok létrehozására, ami lehetővé tette a figyelmeztető hangok személyre szabását.
Csatlakoztathatóság és funkciók
A csatlakozási lehetőségek között szerepelt a Bluetooth és az infravörös port is, amelyek az akkoriban elterjedt vezeték nélküli kommunikációs igényeket, például a fájlmegosztást és más alapvető csatlakozási funkciókat elégítették ki. A készülék azonban nem támogatta az olyan modern csatlakozási funkciókat, mint a WLAN vagy a GPS, és csak 2G GSM-hálózatokra volt korlátozva. A böngészési képességeket a WAP 2.0/xHTML, az iMode és a HTML segítette, alapvető internet-hozzáférést biztosítva. A rádió hiánya és a korlátozott USB-lehetőségek rávilágítottak az akkori technikai korlátokra.
Az akkumulátor élettartama
A kivehető Li-Po 1000 mAh-s akkumulátorral működő P800 akár 400 óra készenléti időt és 13 óra beszélgetési időt is biztosít. Az akkumulátor ilyen teljesítménye elegendő volt a napi használat fenntartásához gyakori újratöltés nélkül, különösen a készüléknek a modern okostelefonokhoz képest korlátozott energiafogyasztását figyelembe véve.
Összegzés
A Sony Ericsson P800 úttörő volt a korai okostelefonok piacán, a korszakához képest fejlett funkciók és tekintélyes teljesítmény keverékét kínálva. Bár ma már alapvetően elavultnak tűnik a korabeli eszközökhöz képest, alapvető szerepet játszott az okostelefonok fejlesztésében, mivel számos olyan funkciót biztosított, amelyek a későbbi generációk alapfunkcióivá váltak. Öröksége abban rejlik, hogy a mobilkommunikációt, a digitális szervezést és a multimédiás használatot ötvözte, és ezzel jelentős lépést tett a modern okostelefon-élmény felé.
Ad