Ad
Sony Ericsson K700

Bevezetés

A 2004 márciusában bemutatott Sony Ericsson K700 a korai mobiltelefon-technológia klasszikus példája. Abban az időben számos figyelemre méltó tulajdonsággal volt felszerelve, amelyek kiemelkedővé tették a GSM szegmensben. Ez az áttekintés a K700 specifikációit, kialakítását, kameraképességeit, csatlakozási lehetőségeit és egyéb jelentős tulajdonságait vizsgálja, hogy átfogó betekintést nyújtson a K700-ba.

Tervezés és kivitelezés

A Sony Ericsson K700 kompakt és könnyű, méretei 99 x 46 x 19 mm, súlya pedig mindössze 93 gramm. Apró mérete miatt rendkívül hordozható és könnyen elfér bármilyen zsebben, ami a korabeli mobilkészülékek alapvető jellemzője volt. A telefon karcsú kivitelben készült teste két színben volt kapható: Optic Silver és Blue Tinted Silver. A készülékbe mini-SIM-kártya fért, és egy 65 000 szín megjelenítésére képes, kicsi, de funkcionális TFT-kijelzővel rendelkezett. Bár az 1,78 hüvelykes képernyő mérete a modern szabványokhoz képest feltűnően kicsinek tűnhet, a 176 x 220 pixeles felbontással a kornak megfelelő funkcionalitást biztosított.

Megjelenítés

A TFT-kijelző, bár 65K színre és szerény felbontásra korlátozódott, megfelelő volt az egyszerű grafikák és az alapvető interakciók számára. A felhasználói felületet úgy tervezték, hogy a képernyő-test arány 21,9%-os legyen, ami természetesen korlátozta a könnyű navigációt, de abban az időszakban ez volt a szabvány. A háttérképeken és képernyővédőkön keresztül történő testreszabás személyes jelleget kölcsönzött a felhasználónak, javítva az általános felhasználói élményt.

Teljesítmény és memória

A Mediatek MT6592 (28 nm-es) chipkészlet által hajtott K700 jól kezelte a mindennapi feladatokat, például a hívásokat, az üzenetküldést és az alapvető mobil műveleteket. Azonban nem rendelkezett bővíthető memória lehetőségekkel, helyette a 41 MB-os belső tárolókapacitásra támaszkodott. A felhasználók akár 510 névjegyet is tárolhattak, beleértve a fényképes hívások lehetőségét is, és 50 hely állt rendelkezésükre a hanghíváshoz.

Kamera

A telefon egy VGA fő kamerát tartalmazott LED vakuval, amely alapvető fényképezési lehetőségeket kínál. Bár képeket és videót is tudott rögzíteni, a minőség természetesen a VGA-technológia által kínált minőségre korlátozódott, így elsősorban pillanatképek készítésére volt alkalmas.


    Ad

Csatlakoztathatóság és kommunikáció

A csatlakoztathatóság tekintetében a K700 számos, a korszakra jellemző lehetőséget kínált, köztük Bluetooth 1.1 és infravörös portot. Nem támogatta azonban a Wi-Fi-t vagy a GPS-t, az internetkapcsolat GPRS-re korlátozódott. A telefon FM-rádióval volt felszerelve, és támogatta az SMS, EMS, MMS, e-mail és azonnali üzenetküldést, amelyet a WAP 2.0/xHTML böngésző segített.

Audio

A hangot a beépített hangszóró szolgáltatta, és a telefon támogatta a rezgésjelzéseket és a letölthető polifonikus csengőhangokat, beleértve az MP3 hangokat is. Nem rendelkezett azonban 3,5 mm-es audiocsatlakozóval, ami akkoriban kevésbé volt elterjedt, mint manapság.

Az akkumulátor élettartama

A K700 kivehető Li-Po akkumulátorral működik, amely akár 360 óra készenléti időt és körülbelül 7 óra beszélgetési időt biztosít. Ez a hosszú élettartam dicséretes volt, és növelte a készülék vonzerejét a gyakran mozgásban lévő felhasználók számára.

További jellemzők

Egyéb funkciók közé tartozott a Java-támogatás (MIDP 2.0), amely lehetővé tette az alapvető játékokat és az alkalmazások letöltését. A SyncML lehetővé tette az adatok szinkronizálását, bár a fejlettebb integrációkat a modern szabványok korlátozták.

Összegzés

A Sony Ericsson K700, bár már nem gyártják, továbbra is a 2000-es évek eleji mobiltechnológia ikonikus képviselője. A kompakt kialakítás, a kornak megfelelő teljesítmény és az alapvető multimédiás képességek kombinációja az alkalmi mobiltelefon-felhasználók széles közönségét vonzotta. Mai mércével mérve korának korlátai ellenére is megtestesíti korának fejlődését és innovációját, és sikeresen kielégíti az akkori felhasználói igényeket.


    Ad