Ad
Bevezetés és áttekintés
Az 1999-ben bemutatott Siemens SL10 lenyűgöző bepillantást nyújt a mobiltelefonok korai korszakába, amikor a formák merészek voltak, a funkciók pedig még csak most kezdtek fejlődni. Ez a készülék jelképe annak, hogy a mobiltechnológia hogyan fejlődött az alapkészülékekből a mai multifunkciós okostelefonokká. Az SL10 egy olyan időszakban jelent meg, amikor a GSM volt az uralkodó hálózati technológia, és a GSM 900-as frekvencián keresztül biztosította a kapcsolatot. Sajnos az olyan fejlesztések, mint a GPRS és az EDGE nem voltak elérhetőek ezen a készüléken, ami némileg korlátozza a csatlakoztathatósággal kapcsolatos modern szemléletünket.
Tervezés és kivitelezés
A Siemens SL10 egy egyedülálló, „ProSLIDE rendszer” néven ismert csúszó mechanizmussal rendelkezett, amely a telefon egyik jellegzetes tervezési jellemzője volt. Fizikai méretei - 129 x 50 x 26 mm - és 138 grammos súlya hozzájárult a korszakban egyszerre masszív és hordozható, robusztus profilhoz. A készülék az akkoriban szokásos Mini-SIM formátumot használta. Az antracit szín elegáns, üzleti megjelenést kölcsönzött neki, amely feltehetően a megbízható és stílusos készüléket kereső professzionális felhasználóknak kedvezett.
Megjelenítés
Az SL10 kijelzője 97 x 54 pixel felbontású színes grafikus képernyővel rendelkezett, amely hat sornyi szöveg megjelenítésére volt képes. Bár ma már élvezzük a színes, nagy felbontású kijelzőket, a színes képernyő a maga korában igen innovatív volt, és a monokróm kijelzőktől való elmozdulást jelezte. A dinamikus betűméret beállításának képessége praktikus funkció volt az olvasható kommunikáció szempontjából.
Memória és telefonkönyv
A Siemens SL10 tárolási képességei a korát tükrözték. Memóriakártya-nyílás nélkül a tároló korlátozott, de működőképes volt, 50 telefonkönyvi bejegyzés tárolására volt képes. A hívásnyilvántartás is minimális volt, mindössze 10 tárcsázott, 10 fogadott és 10 nem fogadott hívásról vezetett naplót. Bár ez a mai mércével mérve csekélynek tűnik, a telefon elsődleges kommunikációs funkciójához megfelelő volt.
Ad
Csatlakoztathatóság és funkciók
A kommunikációs funkciók meglehetősen alapszintűek voltak. Az SL10 nem támogatta a WLAN, Bluetooth vagy USB kapcsolatot, az egyetlen kiemelkedő funkció az infravörös port volt. A rádió, a hangszóró és a 3,5 mm-es jack-csatlakozó hiánya hangsúlyozta, hogy a készülék kizárólag telefonos kommunikációra szolgáló eszköz, amit a korlátozott hangképességek is alátámasztottak, mivel csak monofonikus csengőhangok álltak rendelkezésre. Az egyszerű üzenetküldést SMS tette lehetővé, de nem volt böngésző az internet-hozzáféréshez.
Az akkumulátor élettartama
Az akkumulátor teljesítménye szerény volt, a cserélhető Li-Ion akkumulátor körülbelül 46 óra készenléti időt és nagyjából 3 óra beszélgetési időt kínál. Bár ez a mai szabványoknak nem felel meg az állandó csatlakozási igényeink miatt, ez volt a norma az akkori kategóriájú készülékeknél.
További jellemzők
A Siemens SL10 alapvető személyi menedzsment eszközökkel, például órával és ébresztővel volt felszerelve, amelyek támogatják a mindennapi életben való funkcionalitást. Nem tartalmazott azonban játékokat vagy Java-támogatást, amelyek más kortárs modellekben kezdtek gyakoribbá válni. A többnyelvű támogatás 20 nyelven volt elérhető, ami a sokszínű európai piacot szolgálta ki.
Összegzés
Összefoglalva, a Siemens SL10 a mobiltörténelem érdekes relikviája, amely bemutatja a kezdeti lépéseket a ma már magától értetődőnek tekintett funkciók felé. Az egyedi csúszós mechanizmussal ellátott kialakítása az 1990-es évek végén is kiemelkedő volt. Bár mai mércével mérve elavult, kamera nélkül, korlátozott csatlakozási és memóriával, valamint egyszerű funkciókkal, mégis a kommunikációs eszközök miniatürizálására tett korai erőfeszítések bizonyítéka. Az SL10 előkészítette az utat a fejlettebb telefonok számára, amelyek hamarosan forradalmasították a kommunikációnkat.
Ad