Ad
Sewon SG-2200CD

Bevezetés

A 2004 első negyedévében bemutatott Sewon SG-2200CD egy olyan korszakból származó mobilkészülék, amikor a telefonokat elsősorban hívások és szöveges üzenetek útján történő kommunikációra használták. Ez a kompakt, könnyű készülék egyszerű kialakításával és korlátozott funkcióival a korai mobiltechnológia lényegét ragadja meg. Bár mára már nem gyártják, a Sewon SG-2200CD érdekes emléket állít a mobiltelefon-ipar kezdeteinek.

Tervezés és kivitelezés

A Sewon SG-2200CD kompakt kialakítású, 68 x 39 x 22 mm-es méretekkel és mindössze 72 gramm tömeggel rendelkezik. Ez hihetetlenül hordozhatóvá és könnyen kézbe vehetővé teszi, és megfelel a 2000-es évek elejének dizájn-preferenciáinak, amikor a terjedelmesebb telefonok voltak a normák. A készülék Mini-SIM kártyát használ, és két kijelzőt tartalmaz: egy 128 x 128 pixel felbontású, 256 szín megjelenítésére képes CSTN fő képernyőt, valamint egy második külső monokróm LCD kijelzőt. A színes kijelző, bár mai mércével mérve alacsony, akkoriban megfelelő volt a szükséges feladatokhoz, és egy csipetnyi modernitást biztosított.

Megjelenítés

A CSTN kijelző volt a korszak szabványa, amely alapvető grafikus képességeket kínált. A felbontása ma már korlátozottnak tűnhet, de 2004-ben egy 256 szín megjelenítésére képes képernyő is teljesen elfogadható volt a minimális szöveg és ikonok böngészéséhez. A másodlagos monokróm kijelző alapvető információkat, például bejövő hívásokat vagy üzenetjelzéseket nyújtott anélkül, hogy ki kellett volna nyitni a telefont - ez hatékony funkció volt a gyors pillantásokhoz.

Hálózat és csatlakoztathatóság

A GSM 900/1800 sávokon működő Sewon SG-2200CD támogatja az alapvető 2G hálózati technológiát. Nem rendelkezett azonban GPRS- vagy EDGE-képességekkel, így szigorúan hang- és SMS-kommunikációs eszköz volt, internetes funkciók nélkül. Az olyan funkciók, mint a WLAN, a Bluetooth, a helymeghatározás és az USB hiánya kiemeli, hogy a készülék elsősorban egy egyszerű kommunikációs eszköz volt, modern csatlakozási lehetőségek nélkül.


    Ad

Tárolás és funkcionalitás

A telefont 100 névjegyzékkel látták el, és tíz tárcsázott, tíz fogadott és tíz nem fogadott hívás naplózására volt képes - ez mérsékelt használat esetén elegendő. Mivel nem állt rendelkezésre memóriakártyahely, a készülék az adatok tárolása kizárólag a belső memóriától függött, ami a korabeli telefonok általános korlátozása volt. Kamera nélkül a felhasználók a hívások és az üzenetküldés elsődleges funkciójára koncentráltak.

Multimédia és szórakozás

A hangjelzések közé tartozik a rezgés és a 16 polifonikus csengőhang, ami előrelépés az elődök egyszólamú hangjaihoz képest. Nincs azonban hangszóró vagy 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó, ami korlátozza a multimédiás célú felhasználást. A telefon nem támogatta a Java-t, a játékokat és a multimédiás szórakoztatás semmilyen formáját, hű maradt a kommunikációs célú eszközhöz.

Nyelv és felhasználói felület

A telefon angol és kínai nyelvet is támogat, így a célpiacokon széles felhasználói rétegnek szól. A prediktív szövegbevitel hasznos funkció volt az SMS-írás folyamatának felgyorsításában, ami az egyszerű betűről betűre történő gépelésen némileg túlmutatva javítja a felhasználói élményt.

Az akkumulátor élettartama

A kivehető 550 mAh Li-Ion akkumulátorral felszerelt Sewon SG-2200CD akár 100 óra készenléti időt és 3 óra beszélgetési időt is kínál. A maga idejében ez az akkumulátorteljesítmény megfelelő volt, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy egy-két napot könnyű vagy közepes használat mellett, gyakori töltés nélkül kibírjanak.

Összegzés

Összefoglalva, a Sewon SG-2200CD egy egyszerű, sallangmentes mobil eszköz volt, amely az alapvető kommunikációs funkciókra összpontosított. Kompakt kialakítása és alapvető funkciói elérhetővé, könnyen kezelhetővé és megbízhatóvá tették az elsődleges célnak megfelelően. Bár a modern csatlakoztathatóság és a multimédiás lehetőségek hiányoznak belőle, a mobiltelefon a mobiltelefonok evolúciós történetének egy szeletét megörökítve tanúskodik arról a korszakról, amikor a mobiltelefonok elsősorban hang- és szöveges kommunikációra szolgáltak.


    Ad