Ad

Bevezetés
A 2008 márciusában megjelent Samsung J210 egy olyan kedvező árú mobiltelefon, amely elsősorban az olyan felhasználók számára készült, akik alapvető funkciókat keresnek az okostelefonok bonyolultsága és költségei nélkül. Kompakt kialakításával és klasszikus, cukorkacsöves formavilágával ez a készülék azoknak kedvezett, akik egyszerű mobilkommunikációs eszközre vágytak. Vizsgáljuk meg a telefon sajátos aspektusait, hogy megértsük a 2008-as mobilpiaci helyzetben elfoglalt helyét.
Tervezés és kivitelezés
A Samsung J210 kompakt és könnyű felépítésű, 103 x 44,5 x 15,5 mm méretű és mindössze 79 gramm súlyú. Ezáltal a telefon igen kényelmesen hordozhatóvá vált, könnyen elfér egy zsebben vagy kis táskában. A készülék Mini-SIM-et használ, és 1,8 hüvelykes TFT-kijelzővel van felszerelve, amely 256 000 szín megjelenítésére képes. Bár a nagyjából 22,2%-os képernyő-test arány és a 176 x 220 pixeles felbontás a mai szabványok szerint szerénynek minősíti a kijelzőt, az alapvető tartalmak megtekintéséhez és a telefon egyszerű felhasználói felületén való navigáláshoz elegendő volt. A telefon fekete színe klasszikus, visszafogott megjelenést kölcsönöz a készüléknek.
Teljesítmény és jellemzők
A Samsung J210 konzervatív, 40 MB-os belső memóriával rendelkezik, ami jellemző volt a korabeli mobiltelefonokra. A készülék azonban rendelkezik egy dedikált microSD-nyílással, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a tárhely bővítését, hogy több fájlt és alkalmazást tudjanak tárolni. Ez különösen hasznos volt multimédiás tartalmak, például fényképek és letöltött csengőhangok tárolására. A telefonkönyv kapacitása viszonylag nagyvonalú, akár 1000 bejegyzésnek és olyan funkcióknak is helyet biztosít, mint a fotóhívás.
A készülék egyetlen 2 MP-es hátsó kamerát tartalmaz, amely alapvető fotózási lehetőségeket kínál. Ez ugyan nem vehette fel a versenyt az akkoriban kapható fejlettebb kamerás telefonokkal, de lehetővé tette a felhasználók számára a spontán pillanatok megörökítését. Hiányzott belőle a szelfikamera, ami megerősítette az egyszerű készülék státuszát.
Ad
Csatlakoztathatóság és multimédia
A Samsung J210 csatlakozási lehetőségei alapvetőek, de korának megfelelőek: Bluetooth 2.0 A2DP-vel a vezeték nélküli audio streaminghez és USB 2.0 csatlakozás a fájlátvitelhez. A telefon nem támogatja a WLAN-t vagy a GPS-t, ami korlátozza az internetböngészésre vagy helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokra való felhasználást. Ezt azonban ellensúlyozza az FM-rádió, amely akkoriban népszerű funkció volt az útközbeni szórakozáshoz.
A J210 hangképességei szerények, a készülék támogatja a rezgésjelzéseket és a letölthető polifonikus és MP3-as csengőhangokat. Figyelemre méltó, hogy nincs 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó, ami némileg korlátozza az audió tartozékok kompatibilitását saját fejlesztésű adapterek nélkül.
Akkumulátor és egyéb
A telefon kivehető akkumulátorral működik, amely akár 300 óra készenléti időt és körülbelül 3 óra beszélgetési időt biztosít. Ez az akkumulátor-üzemidő megfelel a funkciótelefonokkal szemben támasztott elvárásoknak, és kényelmes azoknak a felhasználóknak, akik szívesebben hordanak maguknál tartalék akkumulátort. A készülék támogatja a különböző üzenetformátumokat, köztük az SMS, az MMS és az e-mail formátumokat, és alapvető internet-hozzáférést biztosít WAP 2.0/xHTML és HTML böngészőn keresztül.
A Samsung J210 a bevezetéskor mintegy 40 eurós árával megfizethető választásnak bizonyult azon felhasználók számára, akiknek megbízható kommunikációs eszközre volt szükségük fejlett okostelefon funkciók nélkül. SAR-értékelései meglehetősen mérsékeltek, betartva az akkori biztonsági előírásokat.
Összegzés
Összefoglalva, a Samsung J210 a mobilkommunikációnak egy sallangmentes megközelítését kínálta, az alapvető funkciókat és a könnyű használatot helyezve a középpontba. A készülék inkább az egyszerűséget és a megfizethetőséget előtérbe helyező felhasználóknak kedvezett, mint a csúcskategóriás specifikációkat vagy a fejlett funkciókat. Kifutott modellként nosztalgikus emléket állít egy olyan korszaknak, amikor a mobiltelefonok a kommunikációs alapokat helyezték előtérbe a ma ismert multifunkciós képességekkel szemben.
Ad