Ad
Samsung i500 felülvizsgálata
Bevezetés: Pillantás a múltba
A 2004 márciusában bejelentett Samsung i500 a mobiltelefonok evolúciójának egy lenyűgöző fejezetét képviseli az általunk ismert okostelefon-korszak előtt. Törlése ellenére a készülékre tervezett funkciók érdekes betekintést nyújtanak a 2000-es évek eleji mobiltechnológiába. Bár az i500 soha nem került piacra, a Samsung ambiciózus kísérletet tett arra, hogy különböző funkciókat integráljon egy kompakt kialakítású készülékbe, és azokat célozta meg, akik akkoriban a PDA-telefonok rajongói voltak.
Tervezés és kivitelezés: Kompakt, csavarral
A Samsung i500 kifejezetten kompakt formájú, a 2000-es évek eleji mobilkészülékek tervezési etikáját tükrözi. A 92 x 54 x 23 mm-es méret és a 150 grammos súly egyensúlyt teremt a hordozhatóság és a robusztusság között. Kialakításának egyedülálló jellemzője a 180 fokban elforgatható kijelző, amely innovatív kísérlet a felhasználói interakció fokozására. A készülék Mini-SIM-et használ, és egy rezisztív TFT érintőképernyővel rendelkezik, amely 65K szín megjelenítésére képes, a korszakában szabványnak számító 162 x 176 pixeles, szerény felbontással.
Platform és teljesítmény: PDA-telefon hibrid
A Samsung i500 ambícióinak középpontjában az operációs rendszer - a Palm OS 5.2 - és a Motorola MX1 200 MHz-es CPU állt. Ez a kombináció illeszkedett ahhoz a korabeli trendhez, hogy a PDA-funkciókat mobiltelefonokba integrálják. A 32 MB RAM és 32 MB ROM memóriával az i500 megfelelő teljesítményt nyújtott a névjegyek, naptári események és a Palm OS készülékekben megtalálható alapvető termelékenységi alkalmazások kezeléséhez. Az MMC-kártya foglalat lehetővé tette a felhasználók számára a tárhely bővítését, bár a mai szabványok szerint korlátozott mértékben.
Ad
Kamera és multimédia: Megapixel előtt
Az i500 egyetlen VGA-kamerával volt felszerelve, amely bár alapfelszereltségű volt, de a korabeli telefonokra jellemző volt. Ez szerény fényképezési és videofelvételi képességeket tett lehetővé, és valószínűleg belépő szintű multimédiás funkcióként szolgált. A szelfikamera hiánya rávilágít arra, hogy a készülék inkább az alapvető kommunikációs és szervezési funkciókra, mint a fényképezésre összpontosított.
Csatlakoztathatóság és funkciók: A Modest Affair
Az i500 csatlakozási lehetőségei egyszerűek voltak. Nem volt WLAN, Bluetooth vagy EDGE hálózatok támogatása, így a készüléket a GSM 900/1800 sávokra korlátozták a GPRS 8-as osztályú GPRS adatkapcsolattal. A kompatibilis eszközök közötti adatátvitelhez rendelkezésre állt az infravörös port támogatása, ami a Bluetooth dominanciája előtt népszerű funkció volt. A telefon egyszerűsége a riasztási lehetőségekre is kiterjedt - rezgés és letölthető többszólamú csengőhangok álltak rendelkezésre, hangszóró nélkül a hang felerősítésére.
Az akkumulátor élettartama: Kiegyensúlyozott a korszaknak megfelelően
A kivehető 1100 mAh-s Li-Ion akkumulátorral működő i500 akár 100 óra készenléti időt és akár 3 óra 20 perc beszélgetési időt ígért. Ez az akkumulátor-üzemidő, bár ma már mérsékeltnek számít, a korabeli készülékek esetében eléggé jellemző volt. A Samsung emellett lehetőséget biztosított egy hosszabb akkumulátor (1700 mAh) beszerzésére is, amely lehetővé tette a hosszabb ideig tartó használatot két töltés között, és kielégítette a PDA-funkciókat erősen használó, nagy teljesítményű felhasználók igényeit.
Következtetés: A potenciálra utaló utalás
Bár a Samsung i500 végül nem került piacra, bejelentése a mobiltelefon és a PDA funkciók harmonikus konvergenciáját sejtette. A készülék célja az volt, hogy a kommunikációt és a termelékenységet egy sokoldalúan felhasználható formában egyesítse. Az i500 öröksége az innovációban és a hibrid készülék ígéretében rejlik. Lemondása egy „mi lett volna, ha” jelzőt hagyott maga után a mobiltörténelemben, amely a kor technológiai törekvéseit és korának korlátait egyaránt tükrözi.
Ad