Ad
Bevezetés
A 2000-es évek közepén a mobiltelefonok piacát a gyors innováció és a tervezési kísérletek jellemezték. A 2005 második negyedévében bejelentett Philips 868 a Philips azon törekvését képviselte, hogy kompakt formában egy funkciógazdag készüléket kínáljon. Sajnos a készülék soha nem került forgalomba, és továbbra is érdekes bepillantást nyújt a korszak lehetőségeibe.
Tervezés és kivitelezés
A Philips 868-as készülék a 2000-es évek elejére jellemző, meglehetősen kompakt és funkcionális kialakítással rendelkezik. A 92 x 45 x 26 mm-es méretekkel és 110 grammos tömeggel úgy tervezték, hogy hordozható és könnyen kezelhető legyen. A Mini-SIM használata szabványos volt az ilyen készülékeknél. A készülék vastagsága, majdnem egy hüvelyk, azonban néhány kortársához képest terjedelmesnek érezhette a készüléket.
Megjelenítés
A Philips arra törekedett, hogy a felhasználói élményt egy 256K szín megjelenítésére képes TFT rezisztív érintőképernyővel fokozza. A főképernyő szerény, 128 x 160 pixeles felbontással rendelkezett, ami az időszak alkalmazásaihoz megfelelő láthatóságot biztosított. Egyedülálló funkció volt a 65K színű és 96 x 64 pixeles felbontású kiegészítő külső CSTN-kijelző, amely az értesítések jelzésére szolgált anélkül, hogy a főképernyőt aktiválni kellett volna - ez a korszakban innovatívnak számított.
Kamera
A Philips 868 fő kamerája 2 MP-es érzékelővel büszkélkedhetett, ami 2005-ben tisztességesnek számított. A LED vaku értékes kiegészítő volt, amely lehetővé tette az alapvető fényképezést gyenge fényviszonyok között. Bár a kamera támogatta a videofelvételt, az előlapi kamera hiánya jól mutatja, hogy a multimédiás alkotás helyett az alapvető kommunikációs funkciókat helyezték előtérbe.
Ad
Hang és csatlakoztathatóság
A hangkimeneti lehetőségek kissé korlátozottak voltak; nem volt hangszóró vagy 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó, ami azt jelentette, hogy a felhasználók a rezgésre és a letölthető polifonikus vagy MP3 csengőhangokra támaszkodtak a riasztásokhoz. A csatlakoztathatóság tekintetében a Philips 868 számos modern funkciót nélkülözött. Nem rendelkezett WLAN- vagy Bluetooth-képességekkel, és az egyetlen vezeték nélküli funkció egy infravörös port volt. A saját USB-csatlakozás korlátozó megközelítést sugall az adatátvitel és az újratöltés terén.
Memória és teljesítmény
A felhasználók a 8 MB-os belső memóriát miniSD-kártyával bővíthették, ami a korai mobiltelefonok tárolási korlátai miatt létfontosságú volt. A telefonkönyv és a híváslisták ismét a praktikus szempontokat tükrözik, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy tárolják az alapvető kapcsolattartási információkat és nyomon kövessék a legutóbbi kommunikációt.
Szoftver és funkciók
A Philips 868-as készüléket SMS, EMS, MMS és e-mail küldésére alkalmas alapvető mobilszoftverrel szerelték fel, amelyhez egy WAP 2.0/xHTML böngésző párosul az internet-hozzáféréshez, bár korlátozottan. A Java MIDP 2.0 elérhetőségének köszönhetően a felhasználók további alkalmazásokat és játékokat tölthettek le, ami tovább növelte a készülék használhatóságát. A multimédiás funkciók közé tartozott a beépített MP3-lejátszó is az útközbeni szórakozáshoz.
Az akkumulátor élettartama
A Philips 868-as készüléket egy 750 mAh kapacitású, cserélhető Li-Ion akkumulátor látta el energiával. Teljes feltöltéssel állítólag akár 150 órányi készenléti időt vagy 5 órányi beszélgetési időt is tudott nyújtani - ezek a számok akkoriban versenyképesek voltak, de a mai szabványok szerint korlátozottak.
Összegzés
A Philips 868, bár végül törölték, egy pillanatképet nyújt a korabeli mobil innovációról. A funkcionális kialakítást az akkoriban elérhető technológiai képességekkel ötvözte, és olyan fejlett funkciókat kínált, mint az ellenálló érintőképernyők és a kettős kijelző. A csatlakoztathatóság és a multimédia korlátai tükrözték az iparági szabványokat, és rávilágítottak arra, hogy a technológia mennyit fejlődött. Annak ellenére, hogy a Philips 868-as soha nem jutott el a fogyasztókhoz, a mobiltelefon-iparban az innovációra való fáradhatatlan törekvés bizonyítéka maradt.
Ad