Ad
Bevezetés
A Philips 768, a 2005 utolsó negyedévében felbukkanó termék a mobiltechnológia fejlődését mutatta be a maga idejében. A Philips telefonok mára már megszűnt termékcsaládjának tagjaként a 2000-es évek közepének technológiai korlátai közé illeszkedve a praktikum és a szerény multimédiás képességek ötvözetét kereső felhasználóknak kedvezett.
Tervezés és kivitelezés
A Philips 768 kompakt és hatékony kialakítással rendelkezik, amelyet a 101 x 44 x 18 mm-es méretek és a mindössze 85 grammos súly jellemez. Ez a könnyű, karcsú felépítés könnyen zsebre vághatóvá és kényelmesen kézbe vehetővé teszi, ami a korszakban népszerű flip-telefonokra jellemző. A telefon minimalista külsejét kiegészíti az ezüstszínű Pebble szín, amely visszafogott és professzionális esztétikát kínál.
Megjelenítés
A telefon 1,9 hüvelykes TFT-kijelzőt tartalmaz, amely 256K színt képes megjeleníteni 176 x 220 pixel felbontással. Bár a mai szabványok szerint ez szerénynek tűnhet, a színmélység és a képernyő tisztasága a korban teljesen megfelelő volt. A körülbelül 25,6%-os képernyő-test arány jellemző volt az ebben az időszakban gyártott telefonokra, amikor a kompakt méret gyakran fontosabb volt a nagyméretű kijelzőknél.
Kamera
A Philips 768 egyetlen 1,3 MP-es fő kamerával felszerelt, alapvető fotózási képességekkel rendelkezik, amelyek alkalmasak a hétköznapi pillanatok megörökítésére. Emellett CIF felbontású videofelvételt is kínált, ami arra invitálta a felhasználókat, hogy kísérletezzenek a korai mobil videókészítéssel. Az előlapi kamera hiánya azonban rávilágított arra, hogy a telefon elsősorban a hangra és az alapvető multimédiás funkciókra összpontosított.
Ad
Hang és multimédia
A készülék tartalmazott egy hangszórót a kihangosításhoz, és támogatta a különböző riasztási típusokat, beleértve a rezgést és a letölthető polifonikus és MP3 csengőhangokat, de kihagyta a 3,5 mm-es audiocsatlakozót, igazodva számos más korabeli mobilkészülékhez. Ennek ellenére az MP3/AAC-lejátszó beépítése hanglejátszási lehetőségeket biztosított a felhasználók számára, amelyeknek csak a rendelkezésre álló tárhely szabott határt.
Csatlakoztathatóság és kommunikáció
Bár a Philips 768 nem rendelkezett olyan fejlett csatlakozási lehetőségekkel, mint a WLAN és a modern helymeghatározó rendszerek, Bluetooth 1.2 és infravörös porttal, ami megkönnyítette a vezeték nélküli fájlcserét, bár a mai szabványok szerint viszonylag lassú sebességgel. Az EDGE hiánya és a GPRS Class 10-re való támaszkodás a korszak mobil adatátviteli szolgáltatásainak átmeneti jellegét tükrözte. A telefon számos üzenetformátumot támogatott, többek között SMS, EMS, MMS, e-mail és azonnali üzenetküldés, ami átfogó kommunikációs lehetőségeket biztosított.
Memória és tárolás
A Philips 768 belsőleg szerény 10 MB tárhelyet kínált, amely egy miniSD-kártyahelyen keresztül akár 512 MB-ig bővíthető - ez jelentős lökést jelent a zene, a fényképek és más médiatartalmak tárolásához. A telefonkönyv és a hívásrögzítő funkciók a hagyományos mobiltelefonok jellemzőihez igazodtak, megkönnyítve a hatékony kapcsolatkezelést.
Az akkumulátor élettartama
A kivehető 950 mAh kapacitású Li-Ion akkumulátorral működő Philips 768 akár 300 óra készenléti időt és 4 óra beszélgetési időt ígért. Kivehető jellege lehetővé tette az akku egyszerű cseréjét, ami akkoriban általános gyakorlat volt, így biztosítva a készülék hosszan tartó használhatóságát.
Összegzés
A Philips 768 a 2000-es évek közepének mobiltechnológiájának relikviájaként szolgál - a korszak technológiai korlátain belül egyensúlyoz a forma, a funkció és egy csipetnyi stílus között. Bár funkciói ma már kevésnek tűnhetnek, a telefon sikeresen megfelelt az akkori felhasználók igényeinek, megbízható kommunikációt, születőben lévő multimédiás képességeket és hatékony hordozhatóságot biztosítva. Megszűnése egy fejezet végét jelenti a mobiltávközlés fejlődésében, áthidalva a szakadékot az egykori alapkészülékek és a mai sokoldalú okostelefonok között.
Ad