Philips 162

Bevezetés

A Philips 162 egy klasszikus mobiltelefon abból a korszakból, amikor az egyszerűség volt a legfontosabb. Az először 2005 elején bejelentett készüléket mára már nem forgalmazzák, de a 2000-es évek közepén a mobiltelefonok alapvető, de funkcionális tervezési filozófiájának bizonyítékaként áll. Kompakt kialakításával és alapvető funkcióival a Philips 162 praktikus választás volt az egyszerű kommunikációs eszközt kereső felhasználók számára.

Tervezés és megjelenítés

A Philips 162 kompakt formájú, 98 x 45 x 18,5 mm-es méretekkel és mindössze 82 grammos tömeggel büszkélkedhet. Kialakítása zsebbarát és diszkrét, ami a korszak készülékeire jellemző volt. A felhasználók négy színváltozat közül választhattak: Ezüst kristály, vörös rubin, ezüst kvarc és fekete onyx, ami egy kis személyre szabhatóságot kínált. A kijelző CSTN típusú, 4096 színnel, az alapvető feladatokhoz kellően élénk. A szerény, 101 x 80 pixeles, öt soron átívelő felbontás ellenére a kijelző jól szolgált a névjegyek és üzenetek megtekintésére, néhány képernyővédő és háttérkép mellett.

Teljesítmény és tárolás

A motorháztető alatt a Philips 162 a mai szabványok szerint korlátozott funkcionalitással rendelkezett, de a kornak megfelelő volt. A telefon nem támogatta az olyan fejlett hálózati technológiákat, mint a GPRS vagy az EDGE; a GSM 2G hálózatokon működött a 900/1800-as sávokon, ami megfelelt az alapvető mobilkommunikációs eszközként való használatának. A telefonkönyv akár 100 bejegyzést is tárolhatott Fotocall funkcióval, a híváslistában pedig a legutóbbi fogadott, tárcsázott és nem fogadott hívások közül 20 lehetett. Belsőleg 4 MB memóriát tartalmazott, a felhasználó számára mindössze 0,3 MB állt rendelkezésre - ez a korszakra jellemző korlátozás, mivel az alkalmazások és a fájlok nem voltak igényesek.

Jellemzők és funkcionalitás

A Philips 162 nem tartalmazott kamerát, és multimédiás képességei meglehetősen korlátozottak voltak. Nem volt hangszóró vagy 3,5 mm-es audiocsatlakozó, ami hangsúlyozta, hogy elsősorban hívásokra és alapvető üzenetküldésre használják. A felhasználók rezgéssel és letölthető polifonikus csengőhangokkal kaphattak riasztásokat. A kommunikációs funkciók közé tartozott az SMS és az EMS támogatás, valamint egy WAP 1.2.1 böngésző az elemi mobilinternet-hozzáféréshez. A három játék - a Brick, a Snake és a Master Mind - egyszerű szórakozást nyújtott. Sajnos nem volt Java-támogatás, így további alkalmazások vagy játékok nem telepíthetők.

Csatlakoztathatóság és érzékelők

A Philips 162 belépőszintű telefon státuszát tükrözve nem rendelkezett modern csatlakozási lehetőségekkel; nem volt WLAN- vagy Bluetooth-képesség, helymeghatározás, rádió vagy USB-port. Kizárólag az alapvető mobilfunkciókra tervezték, és inkább a felhasználói kommunikációra, mint a csatlakoztathatóságra összpontosított.

Az akkumulátor élettartama

A Philips 162 egyik erőssége az akkumulátor élettartama volt. A cserélhető 720 mAh-s Li-Ion akkumulátorral felszerelt készülék akár 300 órát is kibír készenléti állapotban, és akár 4 óra beszélgetési időt is biztosíthat. Ez a hosszabb élettartam nagy előnyt jelentett egy olyan korban, amikor a töltés kényelme még nem volt olyan elérhető, mint manapság.

Összegzés

A Philips 162 egy olyan korszak jelképe volt, amikor a mobiltelefonokat elsősorban hangkommunikációra és szöveges üzenetküldésre használták. Kialakítása és funkciói egyszerűségükben szándékosan egyszerűek voltak, és a megbízható szolgáltatás nyújtását célozták. Bár a telefont már nem gyártják, és a mai szabványok szerint elavult, egy másik technológiai korszak nosztalgikus darabjaként szolgál, és a mobilkészülékek fejlődésének egy jelentős szakaszát jelzi.