Ad
Bevezetés
Az Orange San Francisco, amely egyes piacokon ZTE Blade néven is ismert, egy 2011-ben debütált, kedvező árú okostelefon volt. Ez a készülék jelentős figyelmet kapott, mivel az akkori árához képest versenyképes funkciókat kínált. Bár már régóta nem gyártják, a San Francisco továbbra is jelentős része a mobiltörténelemnek, különösen a 2010-es évek elején az okostelefon-felhasználók belépő szintű opciójaként. Ez a felülvizsgálat a specifikációit és a teljesítményét vizsgálja az életciklusa során.
Tervezési és építési minőség
Az Orange San Francisco kompakt és praktikus kialakítással rendelkezik, amely a korabeli okostelefonokra jellemző. A 116 x 56,5 x 11,8 mm-es méretekkel és 130 grammos tömeggel a telefon meglehetősen hordozható volt, és kényelmesen elfért a kézben. Minimalista fekete kivitelben készült, és szabványos mini-SIM-kártya formátumot használt. Az építési minőség megfelelő volt, bár az anyagok túlnyomórészt műanyagból készültek, ami tükrözi a készülék költségvetési jellegét.
Megjelenítés
A San Francisco egyik fénypontja a 3,5 hüvelykes AMOLED kijelző volt, ami akkoriban viszonylag ritka volt a kedvező árú okostelefonokban. A 256K színt és 480 x 800 pixeles felbontást (~267 ppi sűrűség) kínáló képernyő élénk színeket és megfelelő tisztaságot biztosított. Bár a képernyő és a készüléktest aránya körülbelül 53,2% volt, így a keret meglehetősen feltűnő volt, a kijelző minősége önmagában is erős eladási érv volt a készülék számára.
Teljesítmény és szoftver
A telefon Android 2.1 Eclair operációs rendszerrel futott, amely frissíthető volt Android 2.2 Froyo-ra, így a felhasználók a funkciók és alkalmazások szélesebb köréhez férhettek hozzá, mint amit az eredeti verzió lehetővé tett. A Qualcomm MSM7227 Snapdragon S1 lapkakészlettel, 600 MHz-es ARM 11 CPU-val és Adreno 200 GPU-val működő készülék képes volt az alapvető feladatok és alkalmazások hatékony kezelésére. Időnként azonban nehezen boldogult az igényesebb alkalmazásokkal, ami a belépő szintű komponensek ismeretében várható volt.
Ad
Kamera képességek
Egyetlen 3,15 MP-es, autofókuszos hátsó kamerával felszerelve a San Francisco fényképészeti képességei alapvetőek voltak. Bár képes volt képeket és videókat rögzíteni, a minőség a mai mércével mérve szerény volt. Az előlapi kamera hiánya azt jelentette, hogy a készülék nem támogatta a szelfikészítést és a videohívásokat, ami e tekintetben korlátozta a funkcionalitását.
Csatlakoztathatóság és funkciók
Az Orange San Francisco támogatott GSM és HSPA hálózatokat, így megbízható kapcsolatot biztosít hívásokhoz és adatokhoz, ahol ez elérhető. Számos kommunikációs lehetőséget kínált, többek között Wi-Fi 802.11 b/g, Bluetooth 2.1 A2DP-vel és EDR-rel, valamint GPS A-GPS-szel a helymeghatározási szolgáltatásokhoz. Az RDS-sel ellátott FM-rádió és a microUSB 2.0 port szintén hozzájárult a használhatóságához. Bár hiányzott belőle néhány modern funkció, a kor alapvető csatlakozási igényeit sikerült kielégítenie.
Az akkumulátor élettartama
A telefonban egy cserélhető Li-Ion 1250 mAh kapacitású akkumulátor volt, amely akár 216 óra készenléti időt és 4 óra beszélgetési időt biztosított. Tekintettel a készülék hardver- és energiaigényére, ezek a számok szerények, de megfelelőek voltak az alkalmi felhasználók számára, akik nem használták az okostelefont egész nap.
Összegzés
Összefoglalva, az Orange San Francisco a 2010-es évek elején figyelemre méltó eszköz volt, amely a belépő szintű árképzéshez képest versenyképes funkciókészletet kínált. AMOLED-kijelzője, funkcionális teljesítménye és elegendő csatlakozási lehetősége vonzó választássá tette az akkoriban okostelefonokra áttérő felhasználók számára. Kamerateljesítménye és akkumulátor-üzemideje azonban a gyengébbik oldala volt. Megszűnése ellenére a San Francisco a korabeli megfizethető okostelefon-technológia egyik legfontosabb példája maradt, hangsúlyozva, hogy a mobiltechnológia milyen gyorsan fejlődött.
Ad