O2 XDA Zinc

Tervezés és kivitelezés

Az O2 XDA Zincet a praktikum jegyében tervezték, méretei 109 x 58 x 22,6 mm-esek, súlya 175 gramm. A mai szabványokhoz képest kissé nehézkes felépítése robusztus érzetet kelt, bár ez a súly részben a csúszó QWERTY-billentyűzet beépítéséből ered, ami kulcsfontosságú a professzionális felhasználók számára, akik nagymértékben támaszkodnak az e-mail és a szövegbevitelre. A telefon külseje ezüst színével professzionális megjelenést kölcsönzött a készüléknek.

Kijelző és felhasználói felület

A felhasználói élmény középpontjában egy 2,8 hüvelykes TFT rezisztív érintőképernyő állt, amely 65K színt támogatott, ami a korabeli készülékeknél gyakori választás volt. Bár a képernyő 240 x 320 képpontos felbontást kínált, így 143 PPI-s pixelsűrűséggel viszonylag éles volt, a képernyő a készüléktestnek csak mintegy 38,4%-át foglalta el, a fennmaradó helyet a fizikai billentyűzetnek szentelték. A kijelző támogatta a kézírás-felismerést is, ami egy tollal kiegészítette a funkcionalitást. A készülék navigálása nagyban támaszkodott a rezisztív érintőképernyőre, eltérően a később népszerűvé vált kapacitív érintőképernyőktől.

Teljesítmény és szoftver

A motorháztető alatt az O2 XDA Zinc a Microsoft Windows Mobile 5.0 PocketPC operációs rendszeren futott, amely az üzleti célú készülékek körében népszerű volt a Microsoft Office alkalmazásokkal való kompatibilitása miatt a „Pocket Office” révén. Az 520 MHz-es órajelen működő Intel XScale PXA 270 processzor megfelelő teljesítményt nyújtott a korabeli alkalmazásokhoz. A 64 MB RAM és a 128 MB ROM azonban a jelenlegi szabványok szerint meglehetősen korlátozott volt a többfeladatú munkavégzéshez, bár további tárolásra miniSD-kártyákat is támogatott.

Kamera és multimédia

A készülék egyetlen 2 megapixeles, LED-villanóval ellátott hátlapi kamerával rendelkezett, ami akkoriban eléggé jellemző volt a telefonokra. Alapvető fényképek és videók rögzítésére volt alkalmas, gyors pillanatképek készítésére, de nem érte el a modern okostelefonok kameráinak minőségét. Videohívásokhoz a telefon VGA előlapi kamerát kínált, ami a maga korában előremutató funkció volt, még ha a használatot a lassabb hálózati sebesség korlátozta is.

Csatlakoztathatóság és extrák

A csatlakozási lehetőségek között szerepel a GSM és UMTS hálózati támogatás, amely 2G és 3G kapcsolatokat tesz lehetővé akár 384 kbps sebességgel. Érdekesség, hogy a telefon támogatta a Wi-Fi 802.11b/g szabványt, ami rugalmasságot biztosított a felhasználók internetkapcsolatának módját illetően. A további csatlakoztathatóságot Bluetooth és infravörös port egészítette ki, így a felhasználók különböző eszközökkel csatlakoztathatták a tartozékokat és továbbíthatták az adatokat. Sajnos hiányzott a GPS helymeghatározás és az FM-rádió, ami a korabeli felhasználók elvárásait tekintve csekély korlátozás.

Az akkumulátor élettartama

Az O2 XDA Zinc kivehető Li-Ion 1300 mAh akkumulátorral rendelkezett, amely akár 220 óra készenléti időt és körülbelül 5 óra beszélgetési időt is biztosít. Ez a kategóriájában versenyképes volt, elegendő energiát biztosított egy munkanapra, de mérsékelt használat esetén rendszeres éjszakai töltést igényelt.

Összegzés

Az O2 XDA Zinc a maga idejében kiemelkedett az üzleti célú funkciókkal, mint például a QWERTY billentyűzet és a PocketPC operációs rendszer, amely a szakemberek számára készült, akiknek útközben is produktívnak kellett maradniuk. Robusztus kialakítása és praktikus funkciói megteremtették az alapokat a fogyasztói készülékek sallangjai nélkül. A készülék terjedelme, a korlátozott RAM és a mára elavult operációs rendszer miatt azonban nagyrészt a technikatörténelem reliktumává vált. A megjelenéskor a 240 EUR körüli ára elfogadható árat jelentett azok számára, akik robusztus mobilkapcsolatot kerestek professzionális eszközökkel párosítva.