NEC N900iG

Bevezetés

A 2004 utolsó negyedévében bemutatott NEC N900iG a korai 3G mobiltechnológia lenyűgöző pillanatfelvétele. Az N900iG-t egy olyan időszakban dobták piacra, amikor a mobiltelefonok kezdték felfedezni az adatszolgáltatást és azon túlmutató lehetőségeket, és a funkciók érdekes keverékét kínálta, amely a bimbózó, technológia iránt érdeklődő fogyasztóknak kedvezett. Bár ma már nem forgalmazzák, abban az időben a kommunikációs és multimédiás képességek konvergenciáját példázta.

Tervezés és megjelenítés

A 103 x 50 x 28 mm-es és 132 grammos NEC N900iG a 2000-es évek eleji mobileszközökre jellemző robusztus és kompakt formavilággal rendelkezett. Súlya a tartósság és a szilárdság érzetét keltette, amelyet elegáns óceánkék színe egészített ki. A telefon elsődleges TFT-kijelzője 65K szín megjelenítésére képes, 240 x 320 képpontos felbontással és 4:3 képaránnyal rendelkezett. Ez a kijelző az akkori szabványok szerint megfelelő láthatóságot és élénk színvisszaadást tett lehetővé. Emellett egy másodlagos, 90 x 120 pixeles, 65K színű külső TFT-kijelző is szerepelt a készülékben, elsősorban a gyors értesítések és az idő kijelzéséhez, anélkül, hogy a főképernyőt be kellett volna kapcsolni.

Kamera és multimédia

A kameraosztályon az N900iG egyetlen 1,3 MP-es hátlapi kamerával volt felszerelve, amely a videofelvételt is támogatta. Bár mai mércével mérve alapfelszereltségű, abban az időben ez egy kompetens belépő szintű kamerának számított, amely alkalmas volt egyszerű fotózási igények kielégítésére. Azok számára, akik az akkoriban újdonságként megjelenő videotelefonálásban rejlő lehetőségeket szerették volna felfedezni, egy CIF-minőségű szelfikamera volt jelen, ami aláhúzta a telefon multimédiás kommunikáció korai elterjedését.

Csatlakoztathatóság és kommunikáció

A NEC N900iG egyik meghatározó jellemzője a GSM/UMTS-hálózatok támogatása volt, beleértve a 900/1800/1900-as GSM-sávokat és az UMTS 2100-as sávot. Ez lehetővé tette a 384 kbps maximális sebességet, ami igazodik a 3G-kapcsolat bevezető szakaszához. A telefonból azonban hiányoztak az olyan modern csatlakozási lehetőségek, mint a Bluetooth és a WLAN, ami korlátozta sokoldalúságát az egyre inkább a vezeték nélküli kommunikáció felé orientálódó világban. A közeli adatcseréhez infravörös támogatást biztosított, ami akkoriban elterjedt alternatíva volt. A telefon saját USB-interfészét használták a vezetékes kapcsolatokhoz és az adatátvitelhez.

Tárolás és jellemzők

A memória tekintetében a készülék ésszerű kapacitást kínált a 700 bejegyzést támogató telefonkönyvvel, míg a hívásnaplóban nyomon követhető volt az utolsó 20 tárcsázott, fogadott és nem fogadott hívás. A további tároláshoz miniSD-kártyahely is rendelkezésre állt, ami a letölthető tartalmak és a Java-játékok miatt növekvő helyigényt elégítette ki. A vonalkódolvasó innovatív megoldás volt, amely bepillantást engedett a mobiltelefonok fejlődő képességeibe.

Hang és akkumulátor

A NEC N900iG hangélménye hangszóró vagy szabványos 3,5 mm-es csatlakozó nélkül korlátozott volt, mégis lehetővé tette a testreszabást letölthető polifonikus csengőhangok segítségével. Ami a teljesítményt illeti, a cserélhető Li-Ion akkumulátor akár 150 óra készenléti időt és körülbelül 2 óra beszélgetési időt kínált, ami az adott időszakban ésszerű volt, bár a modern szabványokhoz képest eléggé korlátozott volt, különösen az olyan energiaigényes funkciók esetében, mint a videohívás.

Összegzés

Bár a NEC N900iG a mai okostelefonokhoz képest elavultnak tűnhet, a maga korában innovatív készülék volt, amely a kommunikáció és a multimédia elemeit egységes dizájnban egyesítette. A 3G technológia bevezetése, valamint a kamera és a másodlagos kijelző integrálása jelentős előrelépést jelentett. Annak ellenére, hogy az N900iG nem rendelkezett néhány olyan csatlakozási funkcióval, amelyek a későbbi években váltak szabványossá, a mobiltelefonok gyors technológiai fejlődésének korszakából érdekes műtárgy maradt.