Ad

Bevezetés
A 2010 augusztusában megjelent Motorola Quench XT5 XT502 a mobiltörténelem azon időszakát jelzi, amikor az okostelefonok a ma ismert multifunkciós készülékké váltak. A készüléket a megfizethető árú, de nagy képességű okostelefont kereső fogyasztók számára tervezték, és a korához képest meglehetősen szerény funkciókészlettel rendelkezett. Bár az XT5-öt már nem gyártják, továbbra is érdekes esettanulmány a korai Android-eszközökről.
Tervezés és kivitelezés
Ami a formatervezést illeti, a Motorola Quench XT5 a korai okostelefonokra jellemző funkcionális esztétikát testesíti meg. A 114,9 x 56,8 x 12,6 mm-es méretei révén kompakt és könnyű, mindössze 114 grammos. A mini-SIM használata és a korszakában meglehetősen gyakori volt a navigációhoz használt jellegzetes trackball beépítése, amely lehetőséget biztosított a tapintható visszajelzésre a kezelőfelületen való navigálás során. A lekerekített élek és a Corning Gorilla Glass praktikus jelenléte tartósságot és a kifinomult dizájn látszatát biztosította.
Megjelenítés
Az XT5 3,2 hüvelykes TFT-kijelzője 320 x 480 pixel felbontású, körülbelül 180 ppi sűrűségű. Bár a kijelző mérete és felbontása a jelenlegi szabványok szerint szerény, abban az időben ez teljesen megfelelő volt az olyan típusú feladatokhoz, amelyekre az okostelefonokat használták, mint a böngészés, az üzenetküldés és az alapvető alkalmazáshasználat. A MOTOBLUR felhasználói felület az élő widgetekkel személyre szabottá tette az Android 2.1 élményét, bár a kijelzőtechnológia korlátai között.
Ad
Teljesítmény
A készüléket egy Qualcomm MSM7227 Snapdragon S1 lapkakészlet hajtja, 600 MHz-es ARM 11 CPU-val és Adreno 200 GPU-val. A 256 MB RAM-mal párosítva ez a beállítás a 2010-es középkategóriás okostelefonok tipikus kínálata volt. Bár nem volt képes az igényesebb alkalmazások vagy a kiterjedt többfeladatos működés kezelésére, a korai mobil számítástechnika alapvető funkcióihoz, például az e-mailezéshez, a zenelejátszáshoz és az alapvető játékokhoz elegendő volt.
Kamera
Az XT5 egyik kiemelkedő jellemzője a megjelenéskor az 5 MP-es, LED vakuval ellátott egy kamerája volt. A felbontás és a tisztaság korlátait figyelembe véve eléggé alkalmas volt az akkori közösségi médiaplatformokon való megosztásra alkalmas állóképek készítésére. A videofelvételek rögzítése 320x480 pixeles felbontásra korlátozódott 15 kép/mp sebességgel, ami az alacsony képkockasebesség és felbontás miatt inkább kiegészítő funkció volt, mintsem gyújtópontképesség. Említésre méltó, hogy nem volt előlapi kamera, ez a funkció még nem vált szabványossá az okostelefonoknál.
Csatlakoztathatóság és akkumulátor
Az XT5 a Wi-Fi 802.11 b/g és a Bluetooth 2.0 A2DP-vel és EDR-rel támogatja a csatlakoztathatóságot, ami az alapvető vezeték nélküli kommunikációs igényeket fedezi. A GPS és az A-GPS támogatás a helyalapú szolgáltatásokat tette használhatóvá, ami értékes funkció a térképekre és navigációs alkalmazásokra támaszkodó felhasználók számára. Hiányzik azonban a beépített FM-rádió, ami hátrányt jelenthetett volna azoknak a felhasználóknak, akik szívesen hallgattak rádióadásokat útközben.
Az okostelefont egy cserélhető Li-Po 1270 mAh kapacitású akkumulátor látja el energiával. Bár a mai mércével mérve szerény, az akkumulátor teljesítménye 2G-hálózatokon akár 8 óra 20 perces beszélgetési időre, 3G-hálózatokon pedig akár 6 óra 30 perces beszélgetési időre volt képes, ami akkoriban elég tisztességesnek számított. Az a tény, hogy az akkumulátor cserélhető volt, rugalmasságot biztosított a felhasználók számára, hogy hosszabb használat esetén tartalék akkumulátort hordhassanak maguknál.
Összegzés
A Motorola Quench XT5 XT502 körülbelül 200 eurós induló árával a Motorola Quench XT5 XT502-t az Android ökoszisztémába való megfizethető belépőként pozícionálta, hozzáférést biztosítva az okostelefon-felhasználók számára egyre fontosabbá váló alkalmazásokhoz és funkciókhoz. Kompakt kialakítása, praktikus funkcionalitása és az alapvető okostelefon-funkciók integrálása a kor technológiai környezetét tükrözte. Bár már nem gyártják, mégis emlékeztet az okostelefon-iparág gyors fejlődésére és azokra az alapvető technológiákra, amelyek a ma már magától értetődőnek tekintett felhasználói élményeket alakították ki.
Ad