Ad
Bevezetés
Az 1999-ben piacra dobott Motorola M3288 egy olyan korszakot jelez, amikor a mobiltelefonok luxuscikkekből alapvető kommunikációs eszközökké váltak. Az M3288, amely robusztus kialakításáról és korának praktikus jellemzőiről ismert, ma már a korai mobiltechnológia nosztalgikus relikviájaként áll. Ebben az áttekintésben a specifikációit és a funkcionalitását vizsgáljuk meg, hogy megértsük, hogyan felelt meg a kor követelményeinek.
Tervezés és kivitelezés
A Motorola M3288 klasszikus, 1990-es évek végi kialakítású, 140 x 50 x 25 mm-es méretekkel és jelentős, 170 grammos tömeggel rendelkezik. A mai mércével mérve ez a terjedelem az akkori robusztus és tartós mérnöki filozófiát tükrözi. Tömör teste úgy lett kialakítva, hogy ellenálljon a mindennapi használat során fellépő igénybevételnek. A telefon Mini-SIM-et használ, igazodva a mikro- és nano SIM-kártyák megjelenése előtti szabványokhoz.
Megjelenítés
A telefon monokróm grafikus kijelzővel van felszerelve, amely 96 x 32 képpont megjelenítésére képes, és 4 x 12 karakteres sorban jeleníti meg az információkat. A rögzített ikonok egyszerű vizuális jelzéseket adnak, így a modern kezelőfelületek bonyolultsága nélkül biztosítják a könnyű használatot. Bár a kijelző alapszintű, hatékonyan szolgálta a célt az alapvető kommunikáció és az egyszerű menükben való navigálás szempontjából.
Memória és teljesítmény
A Motorola M3288 a SIM-alapú tárolásra támaszkodik, további memóriakártya-nyílás nélkül, ami a korszak telefonjainál szabványos volt. Egyszerű rendszert tartott fenn a hívásrekordok számára, amely képes volt tárolni az utolsó 10 tárcsázott, 5 fogadott és 5 nem fogadott hívás adatait. A telefon alapvető telefonos funkcióira összpontosítva a fejlett tárolási vagy multimédiás funkciók hiánya hangsúlyozza a telefon használati jellegét.
Ad
Kommunikáció és jellemzők
A 900/1800-as sávokat támogató GSM-hálózatokon működő M3288 nem használta a GPRS vagy EDGE szolgáltatást, ami a mobil internet kialakulóban lévő állapotát tükrözi. A telefon kizárta az olyan korszerű szolgáltatásokat, mint a Bluetooth, a WiFi, az USB-csatlakozás és az érzékelők. Elsődleges kommunikációs módja a hanghívás volt, amelyet alapvető SMS-üzenetekkel egészített ki. Nem rendelkezett azonban órával, ébresztővel, játékokkal vagy böngészési lehetőségekkel, ami jelzi, hogy a készülék az egyszerű távközlésnek szentelte magát.
Audio
Az M3288 a korban jellemző monofonikus csengőhangokon keresztül szolgáltatta a hangot. A hangszóró és a 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó hiánya hangsúlyozza egyszerűségét és azt, hogy a modern készülékekhez képest csak korlátozottan összpontosított a hangos szórakozásra.
Akkumulátor
A 700 mAh kapacitású, cserélhető NiMH akkumulátorral felszerelt M3288 akár 230 perc beszélgetési időt és 110 óra készenléti időt biztosít. Ezek a specifikációk ésszerű egyensúlyt jelentenek a teljesítmény és az akkumulátor élettartama között, figyelembe véve az 1990-es évek végének technológiai korlátait.
Összegzés
A Motorola M3288 egy olyan korszak tanúbizonysága, amely elsősorban a hangkommunikációra összpontosított, nem pedig a ma elvárt funkciók sokaságára. Egyszerűséget sugároz a stabil építési minőségével és a kielégítő akkumulátor-üzemidővel. Bár a modern csatlakozási és multimédiás képességek hiányoznak belőle, használati kialakítása és egyszerű funkcionalitása megbízható társsá tette a korai mobiltelefon-felhasználók számára. A mobiltechnológia fejlődéstörténete iránt érdeklődők számára az M3288 jól példázza a funkciógazdagabb készülékek felé vezető átmeneti szakaszt.
Ad