Ad
Bevezetés
A Mitsubishi M320 egy kompakt mobiltelefon volt, amelyet 2002 negyedik negyedévében dobtak piacra. Bár már nem gyártják, ez a készülék egykor a 2000-es évek eleji mobiltechnológiának megfelelő funkciókat kínált. Az M320 alapvető GSM-kapcsolattal, szerény multimédiás képességekkel és az egyszerű, funkcionális kialakításra helyezett hangsúlyt, az M320 inkább az alapvető telefonfunkciókat, mint a fejlett számítási teljesítményt kereső felhasználóknak kedvezett.
Tervezés és kivitelezés
A Mitsubishi M320 kialakításánál a hordozhatóságra és az egyszerűségre helyezték a hangsúlyt, a 116 x 47 x 20 mm-es méretekkel és a mindössze 95 grammos tömeggel. Viszonylag kompakt mérete és könnyű súlya miatt könnyen hordozható, kényelmesen elfér a tenyérben. A készülék az akkoriban elterjedt Mini-SIM-kártyát használta. Esztétikailag három különböző színválasztékot kínált: Quartz Gold, Frozen Silver és Marine Blue, a különböző felhasználói preferenciáknak megfelelően.
Megjelenítés
A telefon CSTN kijelzője 4096 szín megjelenítésére képes, 128 x 141 pixeles felbontással. Bár a mai szabványok szerint nem volt úttörő, ez a kijelző elegendő volt az alapvető navigációhoz és a színes képek és háttérképek megtekintéséhez, amelyek letölthetők voltak a telefon megjelenésének személyre szabásához. A kijelző elsősorban az egyszerű grafikai elemeket támogatta, így megfelelt a korszak igényeinek, amelyben megjelent.
Csatlakoztathatóság és hálózatépítés
Az alapvető kommunikációra tervezett M320 támogatja a GSM 900/1800 sávokat, így megfelelő lefedettséget biztosít a hívásokhoz és szöveges üzenetek küldéséhez az ezeket a frekvenciákat használó régiókban. A csatlakoztathatósága azonban korlátozott volt, mivel nem támogatta a 3G-t, az EDGE-t vagy a WLAN-t. A GPRS 8-as osztályú jelenléte kezdetleges mobilinternet-képességeket kínált a WAP 1.2.1 böngészőn keresztül, lehetővé téve az alapvető böngészést és bizonyos online szolgáltatások elérését.
Ad
Multimédia és funkciók
A modern multimédiás funkciók hiánya ellenére az M320 támogatta a letölthető polifonikus csengőhangokat, és büszkélkedhetett az egyéni hangok létrehozására szolgáló zeneszerzővel. Bár nem tartalmazott kamerát vagy 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozót, a beépített játékokon keresztül alapvető szórakozási lehetőségeket biztosított. A Bluetooth és a rádió hiánya jelentős korlátot jelentett, de az infravörös port lehetővé tette a névjegykártyák cseréjét, ami praktikus funkció a szakmai környezetben történő hálózatépítéshez.
Memória és tárolás
A Mitsubishi M320 memória specifikációi minimálisak voltak, a kornak megfelelően, és nem rendelkezett kártyahelyen keresztül bővíthető tárolóhelyről. A telefonkönyv azonban 255 névjegyet tudott tárolni, egyenként legfeljebb hat mezővel, ami elég nagyvonalú volt, a hívásrekordok pedig 20 hangtárcsázási rekord tárolását támogatták, ami elegendő volt a napi kommunikáció kezeléséhez.
Az akkumulátor élettartama
A telefon lényeges eleme volt a kivehető Li-Ion 900 mAh kapacitású akkumulátor, amely akár 350 óra készenléti időt és 4 óra beszélgetési időt biztosított. Ez az akkumulátorteljesítmény megfelelő volt azon felhasználók számára, akiknek megbízható készülékre volt szükségük a rendszeres hanghívásokhoz és üzenetekhez anélkül, hogy gyakran kellett volna újratölteniük.
Összegzés
A Mitsubishi M320 a maga idejében kompetens készülék volt, amely az alapvető funkciókat helyezte előtérbe, és csak minimális felesleges funkcióval rendelkezett. Megbízható alapkommunikációt, személyre szabási lehetőségeket és kielégítő akkumulátor-üzemidőt kínálva ideális volt az egyszerűséget a kifinomultsággal szemben előnyben részesítő felhasználók számára. Bár a mai technológia messze túlszárnyalta az M320 funkcióit, öröksége továbbra is a 2000-es évek eleji mobiltelefonok egyszerű kialakításának és funkcióinak példája marad.
Ad