Mitac MIO Leap K1

Bevezetés és tervezés

A 2008 júniusában bejelentett és 2009 októberében megjelent Mitac MIO Leap K1 sajátos készülékként mutatkozik be, amely akkoriban ritka koncepciónak számító, kétoldalas kialakításával kápráztat el. A ma már nem forgalmazott telefon egy letűnt korszakhoz tartozik, amikor a mobiltelefonok még az intelligens funkcionalitás és a hordozhatóság közötti egyensúly meghatározására törekedtek. A 105,1 x 53,5 x 14,5 mm-es méretekkel olyan kompakt formát mutat, amely kényelmesen elfér a kézben, és 125 grammos súlyával elegendő súlyt hordoz ahhoz, hogy masszívnak érezzük, de ne legyen nehézkes. A fekete szín klasszikus, visszafogott esztétikát kölcsönöz neki.

Megjelenítés és építés

A 2,6 hüvelykes TFT rezisztív érintőképernyővel felszerelt MIO Leap K1 65K színt és 240 x 320 pixel felbontást támogat. Bár a képernyő-test arány szerény 37,2%, ezt ellensúlyozza a telefon kétoldalas jellege, amely egy további másodlagos, 1,7 hüvelykes OLED-kijelzővel rendelkezik, amely szintén 65K színt támogat. A képernyők talán nem vehetik fel a versenyt a modern, nagy felbontású kijelzőkkel, amit a körülbelül 154 ppi-s sűrűség is mutat, de a maga idejében élénk láthatóságot nyújtott az alapvető feladatokhoz.

Operációs rendszer és teljesítmény

A Leap K1 Windows Mobile 6.1 Professional operációs rendszerrel működik, amelyet egy 400 MHz-es Samsung S3C 2443 processzor hajt. Ez a kombináció kezdetleges okostelefon-élményt nyújtott a felhasználóknak, lehetővé téve az alapvető alkalmazáshasználatot és navigációt. A 64 MB RAM és az 1 GB belső tárhely a mai mércével mérve mindenképpen korlátozott volt. A microSDHC foglalat azonban azt jelentette, hogy a felhasználók bővíthették a tárhelyet, ami szükséges volt azok számára, akik több médiát és dokumentumot akartak tárolni.

Kamera

A fényképezés terén a MIO Leap K1 egyetlen 2 MP-es kamerát tartalmaz autofókusszal és LED vakuval. Ezt inkább alapvető pillanatképek készítésére tervezték, mintsem kiváló minőségű képek készítésére. Videókat is lehetett rögzíteni, bár a videók minőségének részleteit nem emelték ki különösebben, mivel ez nem volt erős értékesítési szempont. Feltűnő a szelfikamera hiánya, ami igazodik a régebbi okostelefon státuszához, ahol az előlapi kamerák még nem voltak szabványosak.

Csatlakoztathatóság és navigáció

Bár a készülék nem rendelkezik WIFI-képességekkel, ezt a sztereó audio streaminghez A2DP-vel ellátott Bluetooth 2.0-val kompenzálja. A SiRF Star III chipkészlet és a MioMap navigáció révén a GPS-funkciók jól integrálhatók, így a MIO Leap K1 kompetens navigációs eszközként funkcionál, különösen azok számára, akiknek a foglalkozása vagy hobbija utazást igényel. A 3,5 mm-es audiocsatlakozó hiánya talán kevésbé értékelhető, de ezt ellensúlyozták a telefon dedikált GPS funkciói. A GSM 2G sávok és a GPRS és EDGE támogatása azt jelentette, hogy az internetkapcsolat, bár nem volt villámgyors, de lehetséges volt.

Az akkumulátor élettartama

A telefon energiáját egy cserélhető 790 mAh-s Li-Ion akkumulátor biztosítja, amely akár 5 óra beszélgetési időt is kínál. Egy kétképernyős készülék esetében ez az akkumulátor-üzemidő megkövetelheti, hogy a felhasználók gyakrabban töltsék, mint más, nagyobb akkumulátorral rendelkező telefonok esetében, de ez megfelel a korszak technológiai szabványának, ahol a napi töltés mindennapos volt.

Egyéb jellemzők

Az egyedi értékesítési pontnak számító kétoldalas konfiguráción kívül a Mitac MIO Leap K1 tartalmazott néhány korabeli szabványos funkciót, mint például az adatátvitelhez és töltéshez szükséges miniUSB 1.1 csatlakoztathatóságot. A telefon érzékelői képességei azonban minimálisak voltak, ami a 2000-es évek végének készüléktechnológiájára jellemző volt.

Összegzés

Összességében a Mitac MIO Leap K1 egy érdekes technológiai darab, amely a korabeli okostelefonok törekvéseit és korlátait egyaránt bemutatja. Bár nem versenyezhet a modern eszközökkel, a navigációs funkciók és a mindennapi kommunikációs eszközök egyesítésére tett kísérlete a maga idejében figyelemre méltóvá tette. A beépített GPS-szel együtt a kétarcú funkciója a megjelenése idején csábítóvá tette a készüléket bizonyos felhasználók számára, mivel kompakt és funkcionális élményt nyújtott az útközbeni navigációhoz és az alapvető okostelefon-funkciókhoz.