Ad
Bevezetés
A 2003 harmadik negyedévében megjelent Mitac MIO 8390 a korai okostelefon-technológia pillanatképét képviseli, amely a maga korában az alapvető funkciók és az újdonságok keverékét kínálja. Bár a készüléket mára már nem gyártják, mégis bepillantást enged a 2000-es évek eleji mobiltelefonok fejlődésébe. Kompakt kialakításával, szerény kijelzőjével és korlátozott csatlakozási lehetőségeivel a MIO 8390 korának terméke, amely egyszerre tükrözi a korai okostelefonok tervezésének korlátait és lehetőségeit.
Tervezés és kivitelezés
A MIO 8390 kompakt, könnyű teste 99 x 51 x 24 mm-es és 125 grammos, így meglehetősen ergonomikus és zsebbarát. A korabeli mobilszabványoknak megfelelően támogatja a Mini-SIM-et. A telefon külseje két színválasztékban kapható: Ezüst és pazar vörös, ami bizonyos fokú személyes esztétikai választást tesz lehetővé. A felépítés a funkcionalitásra összpontosít, egyszerű eleganciával, nem pedig a korabeli okostelefonoknál látott elegáns dizájnra.
Megjelenítés
A 2,2 hüvelykes TFT-kijelzővel felszerelt készülék 256K színt mutat, bár ténylegesen kb. 65K-t támogat. A kijelző felbontása 176 x 220 képpont, a pixelsűrűség pedig megközelítőleg 128 ppi. Ez a képernyőminőség szerény, az alapvető telefonos feladatokra alkalmas, de kevésbé a médiában gazdag alkalmazásokhoz. Emellett a MIO 8390 egy 48 x 64 pixeles másodlagos LCD-kijelzővel is rendelkezik, elsősorban az egyszerűsített értesítések és a gyors pillantások számára, ami kezdetleges kínálata ellenére egy réteg kényelmet biztosít.
Teljesítmény és szoftver
A Microsoft Smartphone 2003 operációs rendszert futtató és egy 200 MHz-es Intel PXA262 processzorral működő MIO 8390 az alapvető okostelefonos feladatokra lett tervezve. A készülék 16 MB RAM-mal és 32 MB ROM-mal rendelkezik, ami a mai szabványok szerint meglehetősen korlátozott, de a 2000-es évek eleji készülékekre jellemző. A telefon teljesítménye alkalmas az egyszerű alkalmazások és az alapvető többfeladatos műveletek kezelésére, bár az igényesebb szoftverek esetében nehézségekbe ütközne.
Ad
Kamera
A MIO 8390 egyetlen VGA fő kamerával van felszerelve. Bár ez meglehetősen kezdetleges, a kor általános szabványait tükrözi, és lehetővé teszi az alapvető fényképezést, amely nélkülözi a modern okostelefonok fejlett funkcióit. Különösen a videó- vagy szelfikamerás képességek hiánya hangsúlyozza a multimédiás használat korlátait.
Hang és csatlakoztathatóság
A MIO 8390 hangfunkciói közé tartozik a rezgés, a többszólamú csengőhangok és az MP3 csengőhangok támogatása. A hangszóró és a 3,5 mm-es csatlakozó hiánya korlátozhatja a hangélményeket közvetlenül a készüléken. A csatlakozási lehetőségek soványak, nincs WLAN, Bluetooth vagy helymeghatározási képesség. Az infravörös port jelenléte azonban lehetővé teszi a kezdetleges vezeték nélküli kommunikációt. A beépített rádió hiánya és az adatátvitel GPRS-re való támaszkodás rávilágít a készülék modern szempontból korlátozott csatlakoztathatóságára.
Akkumulátor és egyéb funkciók
A telefont egy kivehető Li-Po 1050 mAh kapacitású akkumulátor táplálja, amely akár 100 óra készenléti időt és 3 óra beszélgetési időt kínál. Ezek az akkumulátorspecifikációk összhangban vannak a készülék minimalista energiaigényével és szerény funkcionális kialakításával. A további funkciók közé tartozik a WAP 2.0/xHTML böngészési képesség és a különböző hangfájlformátumok, például az MP3, AAC és WMA támogatása, amelyek növelik a MIO 8390 alapvető médialejátszóként való használhatóságát.
Összegzés
Összességében a Mitac MIO 8390 a 2000-es évek elejétől a mobilkommunikációban bekövetkezett technológiai változások történelmi jelentőségű ábrázolásaként szolgál. Kialakítása alkalmas volt a hangkommunikációra és a csupasz okostelefonok működtetésére, de nem rendelkezett a modern készülékekre jellemző fejlett funkciókkal. Bár mára már elavult, a mobiltelefonok evolúciójának rajongói számára továbbra is érdekes esettanulmány marad.
Ad