Ad
Tervezés és megjelenítés
Az LG Optimus S a korai okostelefonokra jellemző kompakt kialakítású, 114 x 59 x 13 mm-es méretekkel és 130 grammos tömeggel rendelkezett, így kényelmesen kézben tartható és jól hordozható volt. Praktikus kialakítású, 3,2 hüvelykes TFT-kijelzője 320 x 480 pixeles felbontású volt, ami körülbelül 180 ppi pixelsűrűségnek felel meg. Bár ezek a kijelzős specifikációk a mai szabványok szerint szerények, 2010-ben az alapvető okostelefon-műveletekhez elég világos és élénk élményt nyújtottak. A körülbelül 45,3%-os képernyő-test arány a korabeli formaterveknél megszokott nagyobb kereteket tükrözi.
Teljesítmény és szoftver
Az Android 2.2 Froyo operációs rendszert futtató LG Optimus S-t 600 MHz-es processzor hajtotta, ami a korabeli belépő szintű eszközökre jellemző volt. Bár ez a beállítás nehézkesen boldogult az intenzív feladatokkal, az olyan alapvető alkalmazásokhoz, mint a hívások, SMS-ek és a könnyű webböngészés, megfelelt. Az Android Froyo operációs rendszer olyan funkciókat vezetett be, mint a jobb teljesítmény, a mobil hotspot-kapcsolat és a felhőszinkronizálás, ami a készülék hardveres korlátai ellenére javította a felhasználói élményt.
Kamera és multimédia
A telefon egyetlen 3,15 MP-es, autofókuszra képes hátlapi kamerával rendelkezett, amely jó fényviszonyok mellett tisztességes képeket készített, de nem rendelkezett a modernebb készülékekben elérhető élességgel és funkciókkal. Videófelvétel 480p felbontásban volt lehetséges, ami éppen elég volt az alapvető videótartalmak rögzítéséhez. Figyelemre méltó az előlapi kamera hiánya, ami a multimédia-központú felhasználástól való eltávolodást tükrözi. A hangzás tekintetében a 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó beépítése alapfelszereltség volt, így a felhasználók könnyen csatlakoztathatóak voltak az akkoriban kapható legtöbb fej- és fülhallgatóhoz.
Ad
Csatlakoztathatóság és érzékelők
Ami a csatlakoztathatóságot illeti, az Optimus S támogatta a CDMA hálózati technológiát, beleértve az EVDO-t a 3G kapcsolathoz, a böngészési sebesség akár 153,2 Kbps, ami korlátozó lehetett volna. A Wi-Fi képességek lehetővé tették a helyi hálózatokhoz való csatlakozást, a Bluetooth 2.1 pedig további kütyüket és tartozékokat támogatott. A GPS és az A-GPS jelenléte megkönnyítette a helymeghatározási szolgáltatásokat. A készülék olyan alapvető érzékelőket tartalmazott, mint a gyorsulásmérő, a közelségérzékelő és az iránytű, amelyek hozzájárultak a navigáció és az általános telefonorientációs igények hatékonyságához.
Akkumulátor és egyéb
A készüléket az akkori készülékekre jellemző, 1500 mAh kapacitású, kivehető Li-Ion akkumulátor látta el energiával, amely akár 200 óra készenléti időt és körülbelül 5 óra beszélgetési időt biztosított. Ez elegendő volt egy napi könnyű használatra, és az a kényelem, hogy könnyen cserélhető volt. A szürke színű kivitelben kínált készülék körülbelül 50 EUR-ba került, így kedvező árú választásnak bizonyult. A fejre vonatkozó viszonylag magas, 1,26 W/kg-os SAR-érték, bár biztonságos volt, a felhasználók akkoriban kezdték komolyabban megfontolni.
Összegzés
Összességében az LG Optimus S egy praktikus, belépő szintű okostelefon volt a maga idejében, amely olyan felhasználóknak szolgált, akiknek ésszerű költségvetés mellett alapvető funkciókra volt szükségük. Bár a jelenlegi szabványokhoz képest kezdetlegesnek tűnhet, sokak számára kapuként szolgált az okostelefonok világába, megtestesítve a csatlakoztathatóságot és a multimédiás kezdeteket, amelyek mára a mobilipar alapköveivé váltak.
Ad