Ad
Bevezetés
A 2012 szeptemberében megjelent Lenovo IdeaPad S2 olyan sokoldalú táblagépként lépett piacra, amely a robusztus hardvert az Android platform rugalmasságával kombinálja. A Lenovo a táblagépek piacára való belépése a számítástechnikai képességeket felhasználóbarát kialakítással kívánta ötvözni, és olyan fogyasztókat célzott meg, akik átfogó eszközt kerestek munkára és szórakozásra egyaránt. Ez a felülvizsgálat a készülék minden egyes aspektusát megvizsgálja, hogy átfogó képet kapjunk a készülék képességeiről és korlátairól.
Tervezés és kivitelezés
A Lenovo IdeaPad S2-t a mobilitást és a használhatóságot szem előtt tartva tervezték, amit a viszonylag könnyű, 580 grammos kialakítás is bizonyít. Egy mini-SIM kártyahelyet tartalmazott, amely lehetővé tette a mobilkapcsolatot, ami nagy előny volt egy olyan korszakban, amikor sok táblagép csak Wi-Fi-re korlátozódott. A konkrét méretekre vonatkozó információk hiánya némi bizonytalanságot hagy, de a 10 hüvelykes kijelzője jelentős, de nem nehézkes profilt sugall, amely ideális a médiafogyasztáshoz és a termelékenységhez.
Megjelenítés
A 10,0 hüvelykes LED-háttérvilágítású IPS LCD kijelzővel rendelkező IdeaPad S2 megfelelő színpontosságot és betekintési szögeket kínált, amelyek elengedhetetlenek a multimédiás feladatokhoz. A 800 x 1280 pixeles felbontás azonban a kb. 151 ppi-sűrűség mellett a kijelző élességének alsó határán helyezkedik el, ami a modern szabványokhoz képest potenciálisan rontja a szövegek és képek tisztaságát és részletességét.
Teljesítmény és szoftver
A Qualcomm MSM8960 Snapdragon S4 Plus chipkészlettel, kétmagos, 1,5 GHz-es Krait CPU-val és Adreno 225 GPU-val ellátott IdeaPad S2 alapszintű multitaskingra és a szabványos Android alkalmazások kezelésére volt felszerelve. Az Android 4.0 (Ice Cream Sandwich) operációs rendszerrel a készülék az akkoriban elérhető alkalmazások széles skáláját támogatta, egyszerű és hatékony felhasználói élményt nyújtva. A mindössze 1 GB RAM-mal azonban korlátozott volt az igényesebb alkalmazások kezelésére való képessége, ami nagyobb igénybevétel esetén esetleges lassulást eredményezett.
Ad
Tárolás
A készülék nagyvonalú, 32 GB és 64 GB-os belső tárolási lehetőségeket kínált, a további bővítéshez pedig egy dedikált microSDHC foglalatot. Ez bőséges helyet biztosított az alkalmazások, a média és a dokumentumok számára, csökkentve az állandó adatkezelés és a külső tárolási megoldások szükségességét.
Kamera
Az IdeaPad S2 egyetlen 5 MP-es autofókuszos főkamerát tartalmazott, ami a mai mércével mérve szerény, de az akkori tabletekre jellemző volt. Ez lehetővé tette az alapvető fényképezést és videofelvételt, amelyet egy előlapi kamera egészített ki a videohívásokhoz, bár a szelfikamera felbontásához és videóminőségéhez hasonló konkrétumok nem szerepelnek.
Hang és csatlakoztathatóság
A Lenovo sztereó hangszórókkal szerelte fel az IdeaPad S2-t, ami fokozza a filmnézés vagy zenehallgatás hangélményét. A 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó beépítése alapfelszereltség volt, a hagyományos audió tartozékok ellátása érdekében. A csatlakozási lehetőségek között szerepelt Wi-Fi 802.11 b/g/n hotspot képességekkel, Bluetooth 2.1 A2DP-vel és EDR-rel, valamint microUSB 2.0 port a töltéshez és adatátvitelhez. A beépített rádió hiánya és a HDMI-port választása a további csatlakoztathatósághoz a multimédiás felhasználásra való összpontosítást tükrözte.
Akkumulátor és további funkciók
A készüléket egy 1350 mAh-s, nem cserélhető Li-Ion akkumulátor látta el energiával, amely akár 9 órányi multimédiás használatot is biztosít, ami dicséretes egyensúlyt sugall a teljesítmény és a hosszú élettartam között. Bár ez a kapacitás mai mércével mérve korlátozónak tűnhet, a megjelenési időszakban versenyképes volt. A készülék olyan hasznos érzékelőket is tartalmazott, mint a gyorsulásmérő, a giroszkóp és az iránytű, amelyek az egyszerű tájékozódás-érzékeléstől a játékélmény fokozásáig fokozták a funkciókat.
Összegzés
A Lenovo IdeaPad S2 a megjelenésekor egyensúlyt teremtett a funkcionalitás és a hordozhatóság között. A hardverkomponensek és az Android operációs rendszer kombinációja alkalmasnak bizonyult az alapvető feladatokra és az alkalmi használatra. Megszűnése ellenére a Lenovo stratégiai törekvése volt, hogy a multimédia-rajongóknak és az alkalmi felhasználóknak egyaránt megfelelő kínálattal a táblagépek piacából egy szeletet hasítson ki. Korlátozott teljesítménye és elavult specifikációi azonban nem biztos, hogy megállják a helyüket a mai technológia iránt érdeklődő fogyasztók elvárásai között.
Ad