i-mate PDA2

Tervezés és kivitelezés

A 130 x 69 x 19 mm-es méretekkel és 190 grammos tömeggel az i-mate PDA2 robusztus és jelentős, anélkül, hogy a korához képest nehézkes lenne. A készülék testét úgy alakították ki, hogy egykezes használatra is alkalmas legyen, mégis elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a mindennapi használatnak. Az i-mate PDA2 a korabeli készülékeknél megszokott Mini-SIM formátumot alkalmazza, és bár a mai okostelefonok elegáns esztétikája hiányzik belőle, az építési minősége biztosítja a tartósságot.

Kijelző és felhasználói felület

A készülék 3,5 hüvelykes TFT rezisztív érintőképernyővel rendelkezik, amely 65K színt támogat. Bár a 240 x 320 pixeles felbontás ma már kezdetlegesnek tűnhet, a 2000-es évek közepén még teljesen megfelelő volt. A képernyő mérete a 4:3 képaránnyal és a hüvelykenkénti körülbelül 114 képponttal kombinálva használható megjelenítési élményt nyújt e-mailek, jegyzetek és alapvető webböngészés esetén. A kézírás-felismerés dinamikusabbá teszi a felhasználói élményt, megkönnyítve a bevitelt a tollat használó felhasználók számára.

Teljesítmény és szoftver

Az 520 MHz-es órajelű Intel XScale PXA272 processzorral működő i-mate PDA2-t úgy szerelték fel, hogy a szoftver, a Microsoft Windows Mobile 2003 SE PocketPC többfeladatú igényeit is kezelni tudja. Ez a kombináció lehetővé tette az üzleti felhasználók számára fontos mobilalkalmazások, például a Word és Excel programokat tartalmazó Pocket Office használatát. Bár a belső memória mai mércével mérve szerény volt: 128 MB RAM és 64 MB ROM, az akár 2 GB tárolókapacitású MMC/SDIO kártyahely jelenléte bőséges helyet biztosított a felhasználók számára akkoriban nélkülözhetetlen további fájlok és szoftverek számára.

Kamera és multimédia

Az i-mate PDA2 egyetlen 1,3 MP-es fő kamerával alapvető képeket tudott rögzíteni, ami inkább az újdonságról szólt, mint a jó minőségű fényképezésről. A kamera videózási képessége tovább növelte a multimédiás funkciókat, bár előlapi kamera nélkül a szelfikedvelők hiányt szenvedtek. A hangrendszer hangszórót tartalmazott, és támogatta a letölthető polifonikus csengőhangokat, bár a 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó kényelme nélkül.

Csatlakoztathatóság és kommunikáció

Az i-mate PDA2 csatlakozási jellemzői a generációjához képest progresszívek voltak, Wi-Fi 802.11b-t kínálva, támogatva a mobil böngészést WAP 2.0/xHTML-en keresztül, és HTML-t a Pocket Internet Explorer-en keresztül. A Bluetooth 1.2-es verziója lehetővé tette a fájlok egyszerű megosztását és a vezeték nélküli tartozékok használatát a korlátozott kapacitáson belül. Az infravörös port beépítése tovább bővítette a csatlakozási lehetőségeket, míg a GPS és az FM-rádió hiánya figyelemre méltó hiányosság. A számítógépekhez és perifériákhoz való felhasználói hozzáférést saját USB-kapcsolat tette lehetővé.

Az akkumulátor élettartama

A készülékben egy 1300 mAh kapacitású, cserélhető Li-Ion akkumulátor volt, amely az akkori használati szabványokat figyelembe véve tisztességes élettartamot biztosított. A felhasználók akár 150 órányi készenléti időre is számíthattak, a beszélgetési idő pedig körülbelül 3 óra 30 perc volt, ami aktív használat esetén rendszeres töltést tett szükségessé a nap folyamán.

Összegzés

Összefoglalva, az i-mate PDA2 megbízható választást jelentett azok számára, akik a maga idejében a funkcionalitást és a csatlakoztathatóságot helyezték előtérbe a multimédiás funkciókkal szemben. Bár a korabeli készülékek sebességben, tárhelyben és multimédiás funkciókban messze felülmúlják, az i-mate PDA2 megbízható társ volt az üzleti szakemberek számára, akik a PDA és a mobiltelefon funkcióinak korai egyesítését keresték egyetlen eszközön belül. Megszűnése a gyorsan fejlődő piacot jelzi, de a modern okostelefonok előfutáraként továbbra is figyelemre méltó az öröksége.