Ad

Bevezetés
A 2006 szeptemberében bejelentett HTC S630 egy olyan korszakból származó készülék, amikor az okostelefonok még csak most kezdtek egyszerű kommunikációs eszközökből sokoldalúbb kézi számítógépekké fejlődni. Bár már régóta nem gyártják, érdekes újra megnézni az ilyen készülékeket, hogy értékeljük, milyen messzire fejlődött a technológia. Az S630 a mobiltelefónia és az alapvető számítástechnikai funkciók egyesítésére tett korai kísérletek egyik megnyilvánulása.
Tervezés és megjelenítés
A HTC S630 a 2000-es évek közepén készült okostelefonokra jellemző kompakt és masszív kialakítással rendelkezik, súlya 120 gramm, mérete pedig 112,5 x 62,5 x 13,5 mm. Ezáltal zsebbarát, mégis masszív. Jelentős jellemzője a teljes QWERTY billentyűzet, amely a mai kapacitív érintőképernyőkkel szemben a gépelés közbeni tapintható visszajelzéseket előnyben részesítő felhasználók igényeit elégíti ki. A kijelző egy 2,4 hüvelykes TFT-képernyő, amely 65K színt támogat, ami a mai szabványok szerint szerény, és 240 x 320 pixeles felbontást kínál. A képernyő a test mintegy 25,4%-át fedte le, a maradékot a billentyűzet és a navigációs gombok számára hagyta. A képernyő 167 PPI-s pixelsűrűsége, bár alacsony volt, a korban meglehetősen jellemzőnek számított. Az S630 egyedi eleme a HTC JOGGR érintésérzékeny navigációs sáv, amely érdekes navigációs lehetőséget biztosított anélkül, hogy kizárólag a fizikai billentyűkre hagyatkozna.
Teljesítmény és szoftver
A Microsoft Windows Mobile 6.0 Standard Edition operációs rendszerrel működő S630-at a Samsung SC32442 400 MHz-es processzora hajtotta. Ezek a specifikációk ma már szerénynek tűnhetnek, de az olyan alapvető feladatok elvégzéséhez, mint az e-mailek kezelése, a Pocket Internet Explorerrel való internetezés és az időbeosztás megszervezése, elegendőnek bizonyultak. A 64 MB RAM és 128 MB ROM belső memória konfigurációval a telefon képes volt az alapvető alkalmazások tárolására. A további tároláshoz microSD-kártyahelyet biztosítottak. Egyszerűsége ellenére a készülék tisztességes eszköz volt azon üzleti szakemberek számára, akiknek útközben gyors hozzáférésre volt szükségük az e-mailekhez és a termelékenységi alkalmazásokhoz.
Ad
Kamera és multimédia
A HTC S630 egyetlen 2 MP-es hátlapi kamerával rendelkezik, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyszerű fényképeket készítsenek és videókat rögzítsenek, ami inkább kiegészítő funkció volt, mint a készülék fő értékesítési pontja. Előlapi kamera nincs, kiemelve, hogy a videohívások és a szelfik akkoriban nem voltak szempontok. Bár alapfelszereltségű volt, a készülék támogatta az MP3/AAC lejátszást, és a hangszórója biztosította a médiafájlok hallható lejátszását. A 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó hiánya miatt a felhasználóknak vezeték nélküli audioeszközökre vagy speciális csatlakozókra kellett hagyatkozniuk.
Csatlakoztathatóság és akkumulátor
Csatlakoztathatóság szempontjából az S630 Wi-Fi 802.11b/g és Bluetooth 2.0-t kínált, amelyek alapvető fontosságúak az internet-hozzáférést és vezeték nélküli fájlmegosztást igénylő korai okostelefon-felhasználók számára. Nem rendelkezett azonban GPS-szel a navigációhoz, és nem volt FM-rádiója. A töltést és az adatátvitelt miniUSB porton keresztül lehetett megoldani. A készüléket a kivehető 1050 mAh-s Li-Po akkumulátor látta el energiával, amely akár 200 óra készenléti időt és 6 óra beszélgetési időt biztosított, ami lenyűgöző érték a korabeli készülékekhez képest.
Összegzés
A megjelenésekor 330 eurós áron kínált HTC S630 az üzleti szakembereket és a technológia szerelmeseit célozta meg, akik egy kommunikációs és alapvető számítástechnikai képességekkel rendelkező, minden egyben készüléket szerettek volna. Bár a mai készülékek minden tekintetben felülmúlják az S630 képességeit, a mobiltelefonok történetében mégis úgy foglal helyet, mint egy korai kísérlet arra, hogy a felhasználók számára egy sokoldalúbb eszközt biztosítsanak, amely az egyszerű hanghívásokon és szöveges üzeneteken túlmutató teljesítményre is képes.
Ad