HTC MAX 4G

Bevezetés

A 2008 novemberében bejelentett és 2009-ben megjelent HTC MAX 4G a maga idejében figyelemre méltó készülék volt, amely egy olyan időszakot jelzett, amikor az okostelefonok technológiailag és stilisztikailag is gyorsan fejlődtek. Bár azóta már nem gyártják, a készülék a mobiltörténelem érdekes darabja, különösen a világ első integrált GSM/WiMAX-készülékeként. Ez a felülvizsgálat a HTC MAX 4G különböző aspektusait vizsgálja, beleértve a kialakítást, a kijelzőt, a teljesítményt, a kamerafunkciókat, a csatlakoztathatóságot, az akkumulátor élettartamát és az egyedi funkciókat.

Tervezés és kivitelezés

A HTC MAX 4G a korai okostelefonokra jellemző klasszikus kialakítással büszkélkedhet, méretei 113,5 x 63,1 x 13,9 mm, súlya 151 gramm. Formavilága egy 3,8 hüvelykes készülékhez képest meglehetősen kompakt, bár mai mércével mérve kissé terjedelmes. A fekete szín professzionális és elegáns megjelenést kölcsönöz neki, ami a megjelenés idején vonzó volt. A készülék Mini-SIM-et használt, és kivehető Li-Ion akkumulátorral rendelkezett, így a felhasználók könnyen cserélhették az akkumulátorokat, ami a modern okostelefonoknál már többnyire elveszett kényelem.

Megjelenítés

A 3,8 hüvelykes TFT rezisztív érintőképernyővel rendelkező HTC MAX 4G felbontása 480 x 800 pixel, ami 246 ppi körüli, szerény pixelsűrűséget eredményez. Bár a kijelző a jelenlegi szabványok szerint kevésnek tűnhet, 2009-ben még elég versenyképes volt. A képernyő 65 000 szín megjelenítésére volt képes, és TouchFLO 3D ujjal történő ujjlenyúlásos navigációt tartalmazott, amely egyedülálló érintésinterakciós élményt nyújtott, bár a modern kapacitív érintőképernyőkhöz képest kevésbé érzékeny és intuitív.

Teljesítmény és szoftver

A motorháztető alatt a HTC MAX 4G a Microsoft Windows Mobile 6.1 Professional operációs rendszert használja, amelyet egy 400 MHz-es ARM 11 processzorral és Adreno 130 GPU-val ellátott Qualcomm ESM7206A lapkakészlet hajt. Ezek a specifikációk kielégítő teljesítményt nyújtottak a korszakra jellemző alapvető feladatok és alkalmazások esetében; a többfeladatos munka és az igényes alkalmazások azonban befolyásolhatták a hatékonyságot. A készülék 8 GB belső tárhelyet és egy dedikált microSD-helyet tartalmazott, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy bővítsék a tárhelyet a média és az alkalmazások számára. A 288 MB RAM memóriával az előre telepített szoftvereket kezelni tudta, de az alkalmazások összetettségének mai mércével mérve korlátozott volt.

Kamera

A HTC MAX 4G fő kamerája 3,15 MP-es érzékelővel és autofókusszal rendelkezik, amely jó fényviszonyok mellett is képes volt tisztességes képeket készíteni. Videót CIF felbontásban 30 képkocka/másodperc sebességgel tudott rögzíteni. A videohívásokhoz szükséges VGA-kamera beépítése, bár szelfikészítéshez nem volt ideális, akkoriban innovatívnak számított, mivel a videohívások nem voltak széles körben elérhetőek. Összességében a kamera alapvető funkciókat nyújtott, és megfelelt a felhasználók akkori elvárásainak.

Csatlakoztathatóság

A HTC MAX 4G csatlakoztathatósági jellemzői voltak a fő értékesítési szempontok, mivel az egyik első olyan készülék volt, amely a szabványos WiFi 802.11 b/g mellett WiMAX-ot is támogatott. A csatlakozási lehetőségek között szerepelt Bluetooth 2.0 A2DP-vel, GPS A-GPS-szel a navigációhoz, valamint miniUSB port az adatátvitelhez és töltéshez. A Yota Mobile WiMAX-hálózatába (2,5-2,7 GHz) való integráció korszerű volt, bár csak a kompatibilis hálózatokkal rendelkező régiókra korlátozódott. A készülékből hiányzott az FM-rádió, ami számos kortárs készüléknél általános volt.

Az akkumulátor élettartama

A kivehető 1500 mAh kapacitású akkumulátorral felszerelt HTC MAX 4G akár 350 óra készenléti időt és 7 óra beszélgetési időt is kínál. Ezek a számok versenyképesek voltak egy 2000-es évek végi okostelefonhoz képest, és a legtöbb felhasználó számára egy egész napos mérsékelt használatot is lehetővé tettek. A cserélhető akkumulátor további kényelmet biztosított az energiafelhasználók számára, akik töltési lehetőség nélkül is tarthattak maguknál tartalékot a hosszabb használathoz.

Egyedi jellemzők

Az egyik kiemelkedő képesség a kettős GSM és WiMAX technológia volt, amely akkoriban úttörőnek számított, és célja a gyorsabb internetkapcsolat biztosítása volt az új hálózati technológián keresztül. Emellett tartalmazott egy gyorsulásmérőt az automatikus forgásbeállításhoz és egy közelségérzékelőt, hogy hívások közben kímélje az akkumulátor élettartamát. A hangminőség átlagos teljesítményt tükrözött: a zajszint -85,2dB, a keresztbeszólás -75,0dB volt, a hangszóró teljesítménye pedig 70dB volt hang és különböző környezeti zajok esetén.

Összegzés

Visszatekintve a HTC MAX 4G úttörő készülék volt, amely kitolta az okostelefonok integrált kommunikációs technológiáinak határait. Bár már nem kapható, a WiMAX és a hagyományos GSM-hálózatok egyesítésére tett ambiciózus kísérlete jól példázta a HTC innovatív szellemét. Megszűnése ellenére a HTC MAX 4G megbecsülése betekintést nyújt a modern okostelefonok fejlődésébe, és a kor technikai fejlődésében jelentős lépést jelentett.