HP TouchPad

Bevezetés

A 2011 júliusában bemutatott HP TouchPad volt a Hewlett-Packard belépője a 2010-es évek elejének versenyképes táblagép-piacára. A készülék a későbbi megszűnése ellenére akkoriban egyedi operációs rendszere és robusztus hardvere miatt némi figyelmet keltett. Merüljünk el a különböző aspektusaiban, hogy részletesen megértsük erősségeit és hiányosságait.

Tervezés és kivitelezés

A HP TouchPad kicsomagolásakor a felhasználók azonnal észrevehetik a készülék jelentős felépítését. A táblagép 240 x 190 x 13,7 mm-es, és 740 gramm súlyú. Bár ez a súly szilárd érzetet kelt, érezhetően nehezebb volt, mint sok kortárs táblagép, ami befolyásolhatta a hordozhatóságot és a könnyű használatot hosszabb ideig. A SIM-kártya foglalat hiánya kiemeli, hogy a készüléket kizárólag Wi-Fi-alapú készülékként tervezték, így a mobilkapcsolat teljesen kimaradt.

Megjelenítés

A TouchPad 9,7 hüvelykes, LED-háttérvilágítású LCD érintőképernyője 768 x 1024 felbontású, körülbelül 132 ppi pixelsűrűségű. Bár a kijelző még a 2011-es szabványok szerint sem volt csúcstechnológiás, olvasáshoz, böngészéshez és médiafogyasztáshoz megfelelő volt, bár nem tudott versenyezni az akkori piac más szereplőinek nagy felbontású kínálatával. A képernyő 4:3 képaránya jól megfelelt a web és a dokumentumok megtekintéséhez, és tükrözte a hagyományos számítógépes monitorokon tapasztalható élményt.

Teljesítmény és szoftver

A TouchPadet a Qualcomm APQ8060 Snapdragon S3 lapkakészlet hajtja, amely kétmagos, 1,2 GHz-es Scorpion processzorral és Adreno 220 GPU-val rendelkezik. Akkoriban ez a hardver elfogadható teljesítményt nyújtott a többfeladatos munkavégzéshez és az alapvető alkalmazásokhoz. Az intenzívebb feladatok azonban lelassították a táblagépet, ami ebben a korszakban sok készüléknél általános probléma volt. Ami igazán kiemelte a TouchPadet a többi közül, az az operációs rendszer, a HP webOS 3.0 volt. A kártyaalapú multitaskingjáról és intuitív gesztusvezérléseiről ismert webOS felhasználóbarát felületet kínált, de korlátozott alkalmazás-ökoszisztémával rendelkezett, ami rontotta általános vonzerejét.

Kamera és multimédia

Míg a legtöbb modern készülék több kamerával van felszerelve, a HP TouchPad csak egyetlen 1,3 MP-es fő kamerát tartalmaz. A videofelvételi képességek és az előlapi kamera hiánya egyértelmű hátrányt jelentett, ami korlátozta a készülék videokonferenciák vagy minőségi fényképek készítésére való alkalmasságát. A táblagép sztereó hangszórói és a 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó azonban tisztességes hangzási lehetőségeket kínáltak a médialejátszáshoz és a VoIP-ot támogató platformokon keresztül történő hívásokhoz.

Csatlakoztathatóság és érzékelők

A TouchPad támogatta a Wi-Fi 802.11 a/b/g/n és a Bluetooth 2.1 A2DP-vel és EDR-rel, ami a korban szokásos vezeték nélküli kapcsolatot biztosított, de hiányzott belőle a GPS helymeghatározás, a rádió és a mobiltelefonos képességek. Ami a portokat illeti, a táblagép microUSB 2.0 csatlakozót tartalmazott, ami a korszak tipikus csatlakozási lehetőségeit tükrözi. Az érzékelők, köztük a gyorsulásmérő és a giroszkóp, alapvető mozgásérzékelési funkciókat tettek lehetővé, fokozva az interaktív élményt.

Az akkumulátor élettartama

A nem cserélhető 6300 mAh kapacitású Li-Ion akkumulátorral a TouchPad akár 300 óra készenléti időt és körülbelül 9 óra folyamatos használatot kínált, ami versenyképes volt. Ez a hosszú élettartam alkalmassá tette az egész napos használatra anélkül, hogy gyakori újratöltésre lenne szükség, ami vonzó volt azon felhasználók számára, akiknek fontos volt az akkumulátor élettartama.

Összegzés

A HP TouchPad 280 EUR körüli induló áron a HP ambiciózus, de végül hibás kísérlete volt arra, hogy a HP kivívja a maga helyét a táblagépek területén. Szilárd felépítését, innovatív operációs rendszerét és elfogadható teljesítményét beárnyékolta az alkalmazások korlátozott elérhetősége, a kamerák hiánya és a mobilkapcsolat hiánya. Bár a készüléket már nem gyártják, mégis figyelemre méltó fejezete maradt a táblagépek történetének, elsősorban a webOS egyedi és felhasználóbarát aspektusainak köszönhetően. Bár hosszú távon talán nem volt tartósan sikeres, de megalapozta a mobil operációs rendszerek jövőbeli innovációit.