Haier N60

Bevezetés

A Haier N60 klasszikus példája a 2000-es évek eleji mobiltechnológiának, amikor a gyártók elkezdték felfedezni az érintőképernyőkben rejlő lehetőségeket, és ízelítőt adtak a felhasználóknak a multimédiás képességekből egy akkor már fejlett Linux operációs rendszeren. A 2005 első negyedévében bejelentett telefon számos olyan funkciót ígért, amelyek a korban úttörőnek számítottak, de a mai mércével mérve meglehetősen alapszintűnek számítanak.

Tervezés és kivitelezés

A Haier N60 kompakt és határozott kialakítású, méretei 94 x 48 x 25 mm-esek, súlya pedig 131 gramm. A telefon formavilága vaskos, mégis robusztus, jelezve, hogy a korszak tervezése elsősorban a tartósságra és a praktikumra összpontosít. Támogatja a Mini-SIM-et, ami a megjelenése idején a szabvány volt. A készülék nem rendelkezik feltűnő külső elemekkel, ehelyett olyan egyszerűséggel büszkélkedhet, amely a funkcionalitást a formával szemben előnyben részesítők számára vonzó lehet.

Megjelenítés

A készülék egy TFT rezisztív érintőképernyős kijelzőt emel ki, amely 256K szín megjelenítésére képes, ami a maga idejében tisztességes ajánlat. A 320 x 240 pixeles felbontású, 4:3 képarányú képernyő kielégítő kezelőfelületet biztosít, bár a mai elvárásokhoz képest meglehetősen kicsi. A kiemelkedő funkció a kézírás-felismerés, amely bár a modern okostelefonokhoz képest kezdetleges, a 2000-es évek közepén még újdonságnak számított.

Teljesítmény és operációs rendszer

A Haier N60 alapját egy 312 MHz-es processzor adja, amelyhez Linux operációs rendszer társul. A Linux használata a piacra dobáskor merész választás volt, amely a stabilitást és a sokoldalúságot segítette elő a könnyű testreszabás lehetőségével. A specifikációk azonban nyilvánvalóan megküzdenének a mai igényes alkalmazásokkal.

Kamera

A fényképezést egyetlen 1,3 MP-es fő kamera szolgálja ki, amely képes videofelvétel készítésére. Bár hiányzik az előlapi szelfikamera, a hátlapi kamera akkoriban elegendő volt az alapvető fotózási igények kielégítésére, elsősorban alkalmi képek készítésére alkalmas, nem pedig komolyabb fotózásra.

Multimédia és hang

A Haier N60 egy alapvető multimédia-fogyasztást célzó funkcionális csomagot kínál, amely MP3 és MP4 lejátszási képességekkel büszkélkedhet. A multimédiás élményt azonban némileg korlátozza a 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó hiánya, ehelyett egy saját fejlesztésű csatlakozóra támaszkodik. A hangkeltés hangszórón keresztül történik, a támogatott riasztási típusok között rezgés és letölthető polifonikus, MP3-as csengőhangok is szerepelnek.

Csatlakoztathatóság

A csatlakoztathatóság az egyik olyan terület, ahol a Haier N60 megmutatja korát. A 2G hálózatok esetében kizárólag a GSM technológiára támaszkodva és a GPRS Class 10 támogatásával a telefonból hiányzik a fejlettebb EDGE, nem beszélve a WLAN, Bluetooth, GPS vagy rádió funkciók hiányáról, ami a mai számítások szerint a csatlakoztathatóság tekintetében meglehetősen korlátozottnak minősül.

Akkumulátor és tárolás

A 900 mAh kapacitású, cserélhető Li-ion akkumulátorral működő telefon korának megfelelő teljesítményt nyújt, különösen azért, mert az olyan alternatívák, mint a power bankok nem voltak annyira elterjedtek, hogy a felhasználók számára lehetővé tegyék a kapcsolat fenntartását. Tárolási szempontból 60 MB belső memóriát tartalmaz, SDIO/MMC-kártyák támogatásával, ami lehetővé teszi a bővítést, bár a mai analitikai adatok alapján még mindig elég szűkös.

Összegzés

A Haier N60 a mobilkommunikációs technológia történelmi jelentőségű jelképe, amely megtestesíti az alapfunkciós telefonoktól a funkciógazdagabb készülékek felé való átmenetet. Linux operációs rendszere és érintőképernyős felülete jelezte a fogyasztói elvárások megváltozását. Összességében az N60, bár technológiailag lekörözött, működési szakaszában a maga területén az úttörők közé tartozott, és visszatekintve értékelhetjük, hogy a mobiltechnológia milyen sokat fejlődött a felhasználói élmény, a csatlakoztathatóság és a formatervezés rugalmassága terén.