Eten P700

Eten P700 felülvizsgálat

Bevezetés

Az Eten P700 megkülönböztetett helyet foglal el a korai okostelefonok idővonalán, amelyet a 2004-es megjelenése jellemez egy olyan korszakban, amikor a mobiltechnológia gyorsan fejlődött. Bár már nem gyártják, jellemzői lenyűgöző betekintést nyújtanak a korabeli mobilfunkciókba. A készülék célja a hordozhatóság és a digitális asszisztens alapvető funkcióinak ötvözése volt, a Microsoft Windows Mobile 2003 operációs rendszerrel támogatva.

Tervezés és kivitelezés

Az Eten P700 a 2000-es évek eleji mobileszközökre jellemző robusztus és kissé terjedelmes kialakítással rendelkezik, 131 x 78 x 21 mm-es méretekkel és 200 grammos tömeggel. Mérete tükrözi egy proto-okostelefon funkcionális elvárásait, amelyet úgy terveztek, hogy érintőképernyős kezelőfelületet tartalmazzon, ugyanakkor hordozható maradjon. A készülék mini-SIM-et használ, ami a ma uralkodó mikro- és nano-SIM-ek előtt elterjedt nagyobb SIM-technológiát jelzi.

Megjelenítés

A P700 fő kezelőfelülete egy 3,5 hüvelykes TFT rezisztív érintőképernyő, amely 65 000 szín megjelenítésére képes, 240 x 320 képpont felbontással. Bár ez a beállítás a mai szabványok szerint alapszintűnek tűnhet, a 2000-es évek közepén ez még eléggé szabványos volt, és inkább az alapvető navigációra és az alkalmazások megjelenítésére irányult, mint a multimédiára vagy a nagy felbontású grafikára. Az érintőképernyőt úgy tervezték, hogy a Windows Mobile rendszerű készülékekre jellemzően tollal lehessen használni, és a pontosságot a bevitel gyorsasága helyett a pontosságra helyezték a hangsúlyt.

Teljesítmény és szoftver

Az Eten P700 alapját egy 400 MHz-es Intel PXA255 processzor adta, amelyet 64 MB belső memória és RAM támogatott. Ez a beállítás elegendő volt a Microsoft Windows Mobile 2003 PocketPC operációs rendszer futtatásához, amely olyan alapvető alkalmazásokat biztosított a felhasználók számára, mint a Pocket Office, amely a mobil platformra szabott Word és Excel programokat tartalmazta. Bár a multitasking képességek a mai szabványok szerint korlátozottak, ez a processzor lehetővé tette a felhasználók számára, hogy hatékonyan foglalkozzanak az alapvető alkalmazásokkal és feladatokkal.

Csatlakoztathatóság és hálózat

Hálózati téren az Eten P700 a GSM 900/1800/1900 sávokon működött GPRS Class 10 támogatással, de nem rendelkezett EDGE képességgel. Ez korlátozta az adatátviteli sebességet, és az internetképességet az alapvető böngészésre és e-mail kapcsolatra korlátozta. A Bluetooth 1.1 a rövid hatótávolságú vezeték nélküli kapcsolathoz állt rendelkezésre, míg az infravörös port támogatása a korszak elterjedt csatlakozási lehetőségeit tükrözte, mielőtt a Wi-Fi szabványossá vált volna a mobileszközökön. A WLAN és az olyan fejlett helymeghatározási funkciók, mint a GPS hiánya azt jelenti, hogy ez a készülék inkább az olyan funkciókról szólt, mint az időbeosztás és a kommunikáció, mint az internetkapcsolat vagy a navigáció.

Audio és multimédia

A P700 hangvezérlési lehetőségei a kornak megfelelően alapszintűek, de funkcionálisak voltak: a hívások és a médiajelzések hangszórója rezgéssel, polifonikus és MP3 csengőhangokkal volt kiegészítve. A 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó hiánya azonban korlátozó tényező volt, figyelembe véve, hogy a legtöbb mai készülék széleskörű audio-kiegészítő kompatibilitást kínál. A készülék nem rendelkezett kamerával, ami figyelemre méltó hiányosság volt, mivel már 2004-ben is egyre elterjedtebbek voltak a kamerás telefonok.

Akkumulátor és további funkciók

A P700 egy cserélhető Li-Ion 1440 mAh-s akkumulátorral volt felszerelve, amely viszonylag szabványos volt, és elegendő energiát kínált az alapvető dolgokhoz, bár az akkumulátor élettartama nagyban függött a használati szokásoktól. A további funkciók közé tartozott egy saját USB-csatlakozó a szinkronizáláshoz és töltéshez, valamint egy infravörös port. A készülék hangsúlya egyértelműen a termelékenységen volt, amit olyan funkciók segítettek elő, mint a Pocket Internet Explorer a böngészéshez.

Összegzés

Összességében az Eten P700 korának reprezentatív terméke volt, amely a korai okostelefonok alapvető funkcióit nyújtotta, miközben az akkoriban rendelkezésre álló technológiában rejlő korlátozásokkal volt terhelve. Az olyan funkciók hiánya, mint a kamera, a Wi-Fi és a GPS, amelyek ma már nagyra értékeltek, ma már korlátozónak tűnhet. A P700 kísérlet a számítási teljesítmény és a telefonos funkciók integrálására azonban akkoriban előrelépést jelentett, és az üzleti szakembereket és a zsebméretű számítástechnika iránt érdeklődő, technikában jártas magánszemélyeket célozta meg. Annak ellenére, hogy már nem gyártják, a készülék kialakítása és funkciókészlete a 2000-es évek eleji mobiltechnológia fejlődéséről tanúskodik.