Ad
BLU Tango

Bevezetés

A 2010 negyedik negyedévében megjelent BLU Tango nosztalgikus bólintást jelent a korai Android okostelefonok felé. A készüléket egy olyan időszakban tervezték, amikor az Android kezdett jelentős teret hódítani a mobilpiacon, és most, hogy már nem gyártják, bizonyos vintage bájt kölcsönöz. A mai mércével mérve szerény specifikációkkal a BLU Tango a költségtudatos fogyasztókat célozta meg, akik alapvető okostelefon-funkciókat kerestek, a megjelenésekor megfizethető, 100 EUR körüli áron.

Tervezés és kivitelezés

A BLU Tango kompakt és könnyű kialakítású, méretei 98,7 x 55 x 13 mm, súlya pedig mindössze 94 gramm. A készülék könnyen kezelhető és kényelmesen elfér a tenyérben, ami üdítő változás a mai nagyobb méretű készülékekhez képest. Három színben kínálták: fekete, fehér és piros, ami lehetővé teszi a felhasználók számára a személyre szabhatóságot. A telefon a korszakra jellemző Mini-SIM-kártyát használ, és szerény építési minőséggel büszkélkedhet, amely jól szolgálja az árkategóriáját.

Megjelenítés

A BLU Tango kijelzője egy 2,8 hüvelykes TFT rezisztív érintőképernyő, amely 256K színt támogat. A 240 x 320 képpontos felbontással a képernyő tisztasága megfelelő az alapvető feladatok elvégzéséhez, bár elmarad a modern okostelefonok élénk és éles kijelzőitől. A képernyő és a készüléktest aránya körülbelül 44,7%, ami észrevehető kereteket eredményez - ami a korabeli tervezési normákra emlékeztet.

Teljesítmény és szoftver

A motorháztető alatt a BLU Tango Android 2.2 (Froyo) rendszert futtatott, amelyet egy 600 MHz-es ARM 11 processzor hajtott, Qualcomm MSM7227 Snapdragon S1 chipkészlettel és Adreno 200 GPU-val. Míg ez a kombináció éppen elegendő teljesítményt nyújtott a telefonáláshoz, SMS-ezéshez és a könnyű böngészési feladatokhoz, a mai szabványok szerint az igényesebb alkalmazásoknál már nehézségekbe ütközött. A telefon 512 MB belső tárhellyel és 256 MB RAM-mal rendelkezik, de rendelkezik microSDHC foglalattal, amelyhez 2 GB-os kártya is jár, így némi rugalmasságot biztosít további tárhelyek számára.


    Ad

Kamera

A BLU Tango egyetlen 3,15 MP-es hátlapi kamerával van felszerelve, amely képes olyan képek rögzítésére, amelyek gyors pillanatképekhez használhatóak, de nem rendelkeznek a modern középkategóriás vagy csúcskategóriás okostelefonokban található részletességgel és minőséggel. A videófelvételek rögzítése 320p-re korlátozódik 15fps sebességgel, ami funkcionális, de messze nem zökkenőmentes. Az előlapi kamera hiánya azt jelenti, hogy a szelfik és a videohívások nem jöhetnek szóba, ami egy olyan időszakot idéz, amikor ezeket a funkciókat nem tartották lényegesnek.

Csatlakoztathatóság

A csatlakozási lehetőségek között szerepel a GSM-hálózatok és a HSPA támogatása, akár 3,6 Mbps sebességgel. A telefonhoz Wi-Fi 802.11 b/g, amely lehetővé teszi a hotspotként való használatot, valamint Bluetooth 2.1 a helyi fájlmegosztáshoz vagy más kompatibilis eszközökhöz való csatlakozáshoz. Az A-GPS támogatással ellátott GPS alapvető navigációs képességeket biztosít. Az RDS-sel ellátott FM-rádió további hangos szórakozást kínál, a töltés és az adatátvitel pedig microUSB 2.0 porton keresztül történik.

Az akkumulátor élettartama

A Tango kivehető, 1200 mAh kapacitású Li-Ion akkumulátorral rendelkezik, amely 2G hálózatokon akár 12 óra beszélgetési időt, 3G hálózatokon pedig 6 órát, készenléti állapotban pedig akár 500 órát is kibír. Ez a kitartás a korszakra jellemző hardverigényeket tekintve tisztességesnek mondható. Az akkumulátor cserélhető jellege előnyös, mivel a felhasználók számára rugalmasságot biztosít, hogy szükség esetén tartalékot hordhassanak maguknál.

Összegzés

A BLU Tango egy egyszerű, sallangmentes telefon, amely jól illeszkedett a korához, alapvető okostelefon funkciókat kínálva kedvező áron. Bár egyértelműen nem rendelkezik a mai fejlett okostelefonok képességeivel és kényelmeivel, érdekes emlékeztetőül szolgál arra, hogy a mobiltechnológia mennyit fejlődött. Vintage bája, alapvető funkcionalitása és hozzáférhetősége megbízható választássá tette a megfizethetőséget előtérbe helyezők számára 2010-ben.


    Ad