Ad
Bird S699

Bevezetés

A Bird S699 a 2000-es évek eleji mobiltelefon-korszak tanúja, amikor az egyszerűség és az alapvető funkcionalitás állt az iparág középpontjában. A 2005 harmadik negyedévében bejelentett telefont végül a megjelenés előtt törölték. Bár soha nem jutott el a fogyasztókhoz, specifikációinak vizsgálata betekintést nyújt a korabeli mobiltechnológiába.

Tervezés és kivitelezés

A Bird S699 kompakt kialakítású, 104,3 x 44 x 15,7 mm-es, könnyű és aprócska formájú, a korabeli telefonokra jellemző formavilágot kínál. A készüléket úgy állították be, hogy támogassa a Mini-SIM-kártyát, ami szintén szabvány volt abban az időben. Sajnos a telefon súlyáról nem közöltek részleteket, de arra következtethetünk, hogy a méretei alapján a könnyebbik oldalon lehetett. A figyelemre méltó építőanyagok hiánya arra utal, hogy valószínűleg műanyagot használtak, ami akkoriban gyakori volt a belépő szintű telefonoknál.

Megjelenítés

A telefon kijelzője szerény, 65 000 szín megjelenítésére képes CSTN képernyővel rendelkezik - ez elegendő az olyan alapvető vizuális megjelenítésekhez, mint a háttérképek és a képernyővédők, de messze van a ma elvárt éles és élénk kijelzőktől. A 120 x 128 pixeles felbontással a képernyő megfelelő volt a szöveg és az egyszerű grafikák olvasásához, bár vizuális tisztaságban még akkoriban sem versenyzett volna a korabeli telefonokkal.

Memória és tárolás

A Bird S699 memóriakapacitása szigorúan korlátozott volt, legfeljebb 100 bejegyzést tudott tárolni a telefonkönyvben. A hívásnyilvántartás hasonlóan gyér volt, az utolsó 20 tárcsázott, 20 fogadott és 20 nem fogadott hívást tudott tárolni. Nem támogatott semmilyen bővíthető memóriaopciót, amely korlátozás inkább tükrözte a készülék elsődleges szerepét, mint egy alapvető kommunikációs eszköz, nem pedig egy multifunkciós készülék.

Hang és csengőhangok

Az S699 kezdetleges hangképességekkel tervezett készülék nem tartalmazott hangszórót vagy 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozót, ezzel is hangsúlyozva az alapvető funkcionalitást. Többszólamú csengőhangokat kínált, amelyek rezgésen keresztül is riasztották a felhasználókat, ami jelenleg nosztalgikus funkció.


    Ad

Csatlakoztathatóság és kommunikáció

A Bird S699 nem volt felszerelve olyan modern csatlakozási funkciókkal, mint a Bluetooth vagy a WLAN, hanem kizárólag GSM 900/1800 sávokon működött, ami azt jelzi, hogy a célpiacán olyan régiókban lehetett, ahol ezek a hálózati szabványok működtek, kivéve a 3G vagy 4G képességeket. Nem támogatta a GPRS-t vagy az EDGE-t, ami arra korlátozta, hogy az alapvető mobilhálózatokon működjön.

Kamera

A fényképezőgép hiánya még inkább a legalapvetőbb telefonok közé sorolja, különösen mivel a 2000-es évek közepén a mobilfotózás egyre népszerűbbé vált. Ez a kihagyás aláhúzza, hogy a készüléket célzottan egyszerű hangkommunikációra és szöveges üzenetküldésre használják.

Jellemzők és alkalmazások

A funkcionálisan korlátozott S699 két beágyazott játékot tartalmazott, amelyek minimális szórakozást biztosítanak. Az üzenetküldési képességek SMS-re korlátozódtak, MMS vagy e-mail támogatás nélkül, és alapvető prediktív szövegbeviteli funkcióval rendelkezett - ez a gyorsabb üzenetszerkesztést segítő eszköz. Nem volt webböngésző vagy Java-támogatás, ami határozottan kívül helyezte a készüléket a funkciótelefonok kategóriáján, amely ebben az időben kezdett fejlettebb alkalmazásokat és funkciókat integrálni.

Az akkumulátor élettartama

A Bird S699 akkumulátorának élettartama akár 75 óra készenléti időt és akár 2 óra beszélgetési időt kínált, ami akkoriban meglehetősen standard volt. A telefon kivehető Li-ion akkumulátorral rendelkezett, amely lehetővé tette a könnyű cserét - ezt a praktikusságot a tartalék akkumulátorok hordozásához szokott felhasználók nagyra értékelték.

Egyéb szempontok

Esztétikai szempontból a telefon egyetlen színben, fekete színben volt kapható. A rádiófunkció hiánya szintén a korlátozott szórakozási lehetőségekre utalt.

Következtetés

Bár a Bird S699 soha nem került piacra, a tervezett funkciók vizsgálata sokat elárul a 2000-es évek közepén a mobiltechnológia természetéről. A telefon alapvető funkciókat kínált, a ma már szokásos multimédiás képességek vagy csatlakoztathatóság igénye nélkül. Egy ilyen készülék valószínűleg az egyszerűséget és az alapvető feladatokban való megbízhatóságot kereső felhasználóknak tetszene, és talán nosztalgiával gondolna a minimalista mobildizájn korszakára. Azonban a továbbfejlesztett csatlakoztathatóság vagy szélesebb körű funkciók nélkül a készülék vonzereje az említett hiánypótló követelményeken kívül érthetően korlátozott lett volna.


    Ad