Ad
Bevezetés
A 2005 harmadik negyedévében bemutatott Bird MP300 a mobiltechnológia kezdeti időszakában tervezett telefon volt, amikor a funkciók az alapvető kommunikációs igényeket elégítették ki. Bár a telefon - valószínűleg a törlés miatt - soha nem került piacra, a 2000-es évek közepének mobiltechnológiai trendjeit jól jellemezte, mivel az alapvető használati értékekre összpontosított. Fedezzük fel a készülék minden aspektusát, a dizájntól és a kijelzőtől kezdve a multimédiás képességekig.
Tervezés és kivitelezés
A Bird MP300 kompakt kialakítású, 108 x 44 x 19,5 mm-es méretekkel büszkélkedhetett, ami eléggé hordozhatóvá és könnyen kezelhetővé tette. A 100 grammos súlyával könnyű, mégis masszív volt. A korabeli telefonokra jellemző klasszikus candy-bar formája volt, a Mini-SIM foglalat pedig kiemelte egyszerűségét. A telefon ezüst vagy fekete színben volt kapható, szerényen kiszolgálva azokat, akik inkább a stílus vagy az egyszerűség hívei voltak.
Megjelenítés
Az MP300 65K színt támogató TFT-kijelzővel érkezett. A 120 x 160 pixeles felbontású képernyő alapvető megjelenítési élményt nyújtott, amely alkalmas volt az olyan elsődleges tevékenységekhez, mint a névjegyek böngészése és a szöveges üzenetek olvasása. Az animált képernyővédőkkel kiegészített kijelző a korlátok ellenére is nyújtott némi vizuális élményt.
Memória és tárolás
A memória terén a Bird MP300 128 MB belső tárhelyet kínált. Ez a mai mércével mérve korlátozottnak tűnő, de az akkori viszonyok között viszonylag megfelelő tárhely volt, amely lehetővé tette a felhasználók számára a kapcsolattartási adatok és néhány multimédiás fájl tárolását. A kártyahely hiánya azt jelentette, hogy a felhasználók nem tudták bővíteni a tárhelyet, ami aláhúzta a készülék egyszerű kommunikációs eszközként való kialakítását.
Ad
Fényképezés
A telefon egyetlen VGA-kamerával rendelkezett, ami akkoriban eléggé szabványos alapfelszereltségnek számított. Videófunkciók vagy szelfikamera nélkül egyértelmű volt, hogy a fényképezés nem állt a középpontban. A VGA-kamera alkalmi pillanatképek készítését tette lehetővé, és inkább szerény hasznossággal töltötte be szerepét, mint a modern okostelefonok kameráival szemben támasztott magas elvárásokkal.
Hang és multimédia
A Bird MP300 hangszórót tartalmazott, és támogatta a rezgést és a letölthető polifonikus csengőhangokat, amelyek a korszakban népszerűek voltak a mobiltelefonoknál. Bár nem rendelkezett 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozóval, mégis MP3/Midi-lejátszót kínált, így a felhasználók annak ellenére élvezhették a hangfájlokat, hogy speciális, sajátos csatlakozási módszereket igényelt.
Csatlakoztathatóság és kommunikáció
A csatlakozási lehetőségek minimálisak voltak, Bluetooth, WLAN vagy rádiós képességek nélkül. A telefon támogatta a GSM 2G sávokat és a GPRS Class 10-et az alapvető internetkapcsolathoz, amely alkalmas volt a WAP 2.0/xHTML-en keresztüli böngészésre. A saját USB-csatlakozás tovább korlátozta a rugalmasságot az adatátvitel tekintetében, ami azt az időszakot tükrözi, amikor a mobilinternet még gyerekcipőben járt.
Az akkumulátor élettartama
A Bird MP300 kivehető Li-Ion akkumulátorral rendelkezett, amely a korára jellemző módon akár 72 óra készenléti időt és 3 óra beszélgetési időt biztosított. Ez az akkumulátor-üzemidő az átlagos felhasználó számára, aki elsősorban hívásokkal és üzenetekkel foglalkozott, kezelhető volt.
Összegzés
A Bird MP300, bár végül törölték, a 2000-es évek közepén a mobiltechnológia pillanatképeként szolgál. A készüléket úgy tervezték, hogy a kommunikációra helyezte a hangsúlyt a további funkciókkal szemben, és egyszerű, megbízható mobil élményt nyújtott. Az MP300 inkább az egyszerű kommunikációs eszközt kereső felhasználóknak kedvezett volna, mintsem a funkciókban gazdag készüléknek.
Ad