Amoi A90

Bevezetés

Az Amoi A90 a 2000-es évek eleji mobiltechnológia figyelemre méltó darabja, amely a korszak innovációjának bizonyítékaként szolgál a mobiltelefonok kategóriájában. Ez a 2004-ben megjelent modell kompakt formavilágával és a kor alapvető kommunikációs igényeit kielégítő funkciókkal jelezte jelenlétét. Mivel már évek óta nem forgalmazzák, ez a felülvizsgálat újra áttekinti az Amoi A90 specifikációit és funkcióit, hogy átfogó áttekintést nyújtson a képességeiről modern szemszögből.

Tervezés és kivitelezés

Az Amoi A90 készüléket kompakt kialakítása jellemzi, méretei 86 x 44 x 21 mm, súlya pedig 83 gramm. Kis formája miatt rendkívül hordozható, könnyen elfér egy zsebben vagy kézitáskában. A telefon a korszakban népszerű klasszikus kagylós kialakítással rendelkezik, amely a tartósságra és az egyszerűségre helyezi a hangsúlyt. A Mini-SIM-kártya használata akkoriban szabványos volt, így több GSM-hálózatban is gond nélkül csatlakoztatható volt.

Megjelenítés

Ez a modell 4000 szín megjelenítésére képes színes grafikus kijelzővel van felszerelve. A fő képernyő felbontása 128 x 160 képpont, ami megfelelő vizuális élményt nyújtott az olyan alapvető feladatokhoz, mint az üzenetküldés és a kapcsolatok megtekintése. Emellett egy 80 x 48 képpontos felbontású külső monokróm OLED-kijelző is növeli a funkcionalitást, mivel a felhasználók a telefon kinyitása nélkül gyorsan ellenőrizhetik az olyan információkat, mint az idő, a hívásjelzések és az üzenetértesítések.

Teljesítmény és csatlakoztathatóság

A teljesítményt tekintve az Amoi A90 meglehetősen alapszintű volt. A készülék 2G-sávú GSM-hálózatokon működött, nevezetesen a GSM 900, 1800 és 1900 sávokon, és 10-es osztályú GPRS-kapcsolatot kínált, EDGE-támogatás nélkül. Az olyan fejlett hálózati funkciók, mint a Bluetooth, a WLAN és az USB hiánya azt jelentette, hogy a csatlakozási lehetőségek elsősorban a hálózati lefedettségre és a SIM-alapú kommunikációra korlátozódtak SMS-en, MMS-en vagy e-mailen keresztül.

Memória és tárolás

A telefon korlátozott fedélzeti memóriával rendelkezett, az alapvető funkciókra összpontosítva. A telefonkönyvben legfeljebb 500 névjegyet tudott tárolni egyenként 8 mezővel, és nyomon követhette az utolsó 10 tárcsázott, fogadott és nem fogadott hívást. A kártyahelyen keresztül bővíthető tároló hiánya azt jelezte, hogy a multimédia és a kiterjedt adattárolás nem a tervezett felhasználási területek közé tartozott.

Audio és multimédia

Az Amoi A90 nem tartalmazott hangszórót vagy 3,5 mm-es audiocsatlakozót, ami a hangfunkciókat a rezgésjelzésekre és a személyre szabhatóság érdekében letölthető polifonikus csengőhangokra korlátozta. Mivel nem volt kamera vagy rádió, a multimédiás képességek a játékokra és az alapvető hangbejelentésekre korlátozódtak, 5 beépített játékkal és továbbiak letöltésének lehetőségével.

Felhasználói felület és további funkciók

Támogatta az alapvető üzenetküldést SMS-en, MMS-en és e-maileken keresztül a WAP 1.2.1 böngészőn keresztül, és a gépelési hatékonyság növelése érdekében prediktív szövegbeviteli képességekkel rendelkezett. A Java hiánya kevesebb potenciális alkalmazást vagy játékot jelentett, de a kornak megfelelő alapvető kommunikációs és szórakoztató funkciókat megtartotta.

Az akkumulátor élettartama

A készülék energiaforrása egy cserélhető 550 mAh-s Li-Ion akkumulátor volt, amely akár 90 óra készenléti időt és 3 óra beszélgetési időt biztosított. Ez az akkumulátor-üzemidő a telefon korlátozott funkcióit tekintve megfelelő volt, és megfelelt az akkori felhasználói elvárásoknak egy funkciótelefonnal szemben.

Összegzés

Összefoglalva, az Amoi A90 egy olyan mobiltelefon volt, amely jól megfelelt a korai mobilfelhasználók igényeinek, hangsúlyozva az egyszerűséget és a hordozhatóságot. Bár nem rendelkezett azokkal a fejlett képességekkel, amelyeket ma már magától értetődőnek tartunk az okostelefonokban, a korszakhoz jól illeszkedett a kialakítása és a használhatósága. Azok számára, akik értékelték az egyszerű funkcionalitást egy kompakt csomagban, az Amoi A90 értékes választás volt a gyártási évei alatt.